Mysterious inviting ( 24. rész)

Sziasztok! Mikor múlt héten kiraktam a részt, azt hittem hogy tetszeni fog és kommenteltek is.. vártam 1-2 napot, semmi. Aztán egyik este elgondolkodtam rajta hogy miért nem.. és rájöttem hogy nem is lehetne mit:D De annak nagyon örültem hogy 3500, felett van az oldalmegjelenítés*-* Elképesztőek vagytok:) 
Remélem ez a rész tetszeni fog, és 1-2 komit is szívesen várok hogy tudjam van e értelme folytatni a blogot:) xx

Szorosan magamhoz öleltem és karjaiban elnyomott az álom. 

Reggel karjait a derekam köré fonta és nem engedett kiszállni az ágyból. Felé fordultam és haját kisepertem arcából, és ujjbegyemmel elkezdtem birizgálni. Lassan kinyitotta a szemét és a szememet kereste.
-El kell mennem a TESCO-ba. Ma jön haza anyu. -ujjaim közé vettem a haját és azzal játszottam.
-Elkísérlek. -mondta rekedtes hangon.
-Öö.. oké! De én akkor megyek öltözni. -mosolyogtam, és indultam volna a szekrényemhez, de vissza húzott és adott egy reggeli édes csókot.
Oda sétáltam a szekrényemhez, és hosszan tanakodtam.
-Már 5 perce ott állsz..
Hátra fordultam és kinyújtottam rá a nyelvem.
-Megjegyeztem.
Megtaláltam a megfelelő ruhákat, és bementem a fürdőszobába. Leraktam a mosógépre és gyorsan lezuhanyoztam, aztán pedig fogat mostam.

Mire kiértem Ricsi már fel volt öltözve. A tv-t kapcsolgatta, még rám sem nézett. Elé álltam, ő pedig csak a tv-t akartak látni.
-Haragszol? - biggyesztettem le az ajkaim.
-Felnézett rám gyönyörű kék szemeivel, és az égbe repítettek. Elvesztem bennük. Nem tudom hány percig bámulhattam, de a nevem szólítására "ébredtem" fel.
-Bella.. Bella! Hahóó, itt vagy?! Szerelmem?!
-Itt vagyok.. és szeretlek, és nem akartalak megbántani! Olyan hülye voltam! Nem érdemellek meg.. -hajtottam le a fejem.
-Ne mondj ilyeneket! Nem bántottál meg, csak vicceltem. Téged szeretlek a legjobban, és soha de soha nem foglak elengedni! -húzott az ölébe, és gyengéden de hosszan megcsókolt.
-Imádlak! -öleltem szorosan magamhoz.

-Indulhatunk?! -állt az ajtóban.
-Persze! -fogtam a kulcsom és bezártam az ajtót.
Össze kulcsolt kezekkel, elindultunk a buszmegállóba. Nem sokat vártunk, megvettük a jegyeket és leültünk, és egy szabad helyre.
-Szerdán megyek jogsit szerezni. -nevetett.
-De hisz az mindjárt itt van! -képedtem el.
-Igen?!
-Jó na.. reggel van még.. -nevettem fel. -Sok sikert életem! -pusziltam meg az arcát. - Elkísérjelek? -mosolyogtam.
-Sokkal jobb lenne. -mosolygott vissza.

-Na végree! Azt hittem hogy soha nem érünk ide! -nevetett.
-Na gyere mert elleszünk egy óráig biztos! -nevettem.
Mikor be mentünk egy csapat velünk egykorú srácok álltak a pultnál. Elkezdtek kiabálni nekem. A biztonsági őr le is oltotta őket. Haha. Ennek ellenére megcsókoltam Ricsit, aki a történtek után elég ideges volt.
-Csak téged szeretlek. -suttogtam

Vagy egy óra hosszáig vásároltunk, mindent megvettünk ami nem volt otthon, és ami kell mire anya haza jön.
-Este főznöm kell anyunak. -nevettem, mikor toltuk ki a bevásárló kocsit.
-Majd este át megyek meg nézni anyudat jó?! -mosolygott.
-Ott alszol?
-Nem most te alszol nálam.
-Oké. -mosolyogtam vidáman. - MI? -kaptam észbe, és meg álltam a köves út közebén.
-Jól hallottad. Ma. Te. Alszol . Nálam. -tolta tovább a kocsit.
-De-de nem ismerem a szüleid.. -paráztam be.
-Én sem ismertem a tied! -nevetett fel.
-Jogos..

Felhívtuk Bencét hogy jöjjön értünk mert túl sok cucc volt nálunk. Jött Noémi is így tudtunk beszélgetni.
Már fél úton jártunk mikor hívott egy ismeretlen szám. Nem szeretem felvenni de mindig abban reménykedem hogy a kedven sztárjaim egyik e hív. Jó nagy hülyeség ez is! -nevettem magamban. Mikor fel vettem, egy kényes hang szólt bele, és kicsit meg ijedtem attól ami t mondott.