2014. február 27., csütörtök

Dinner ( 26. rész)

Sziasztok!(: 
Meg hoztam a következő részt. Kicsit rövid lett.., úgy hogy hamar szeretnék hozni következő részt.. de remélem azért ez a kis rész is tetszik.:) xoxo

-Szeretlek bébi. -csókolt meg. 
 -Annál jobban. -csókoltam vissza. 

*Bella szemszöge*

Otthon gyorsan előpakoltam hogy mi kell a vacsorához, mire anya haza jön szeretnék egy kellemes vacsorát csinálni nekik. Úgy gondoltam hogy egy spagettit csinálok. Nem vagyok valami nagy szakács mester, de ezzel megpróbálkozok. Felraktam a vizet főni, és addig felmentem át öltözni. Igen egy nap sokszor öltözök át. Felszaladtam a szobámba, és ott pedig a szekrényemhez mentem. Egyből kivettem egy nagy szürke pólót és egy fekete harisnyát.Vissza mentem a konyhába és kinyitottam az alsó szekrényt amiből egyenesen kiömlött a hígító. 1 percig csak néztem magam elé, aztán pedig ráeszméltem hogy hozni kéne egy felmosó rongyot.
Gyorsan feltöröltem a csempét, és vissza vittem a felmosó rongyot. Vissza fele úton felettem az egyik cipőmet mert nem akartam elesni a csúszós kövön.
Neki fogtam a spagetti készítésének. Nem olyan könnyű.

*Pár órával később*

Szépen meg terítettem, kitettem pár gyertyát és elhúztam a függönyöket. Mikor kész voltam leültem a kanapéra és írtam Ricsinek.
"Sziia. ♥ Áll még a ma este nálatok?
"Sziaa, cica♥ Persze:) Hányra menjek érted?:)
Most van 6 óra akkor olyan fél hétre. - Gondoltam át magamban.
"Öö.. fél hét?:s"
"Ott leszek.♥"

Vártam párpercet még és már nyílt is az ajtó.
-Hahóó! Megjöttünk! -csengett anya vidám hangja.
-Sziasztok! Sétáltam ki a nappaliból.
-Szia drágám! -ölelt magához anya. - Hiányoztál már nagyon! -hallottam ahogy mosolyog közben, és én szorosan magamhoz öleltem.
- Te is nekem anya! -mosolyodtam el.

-Hát ez? -lepődött meg, mikor belépett a konyhába.
-Hát ez.. ezt én csináltam.. -biccentettem Ádám felé.
-Jajj drágám, nagyon aranyos vagy! De miért csak két tányér van?
-Hát mert csak ketten esztek.. ugyan is én szeretnél elmenni Ricsihez. Estére. Ha persze megengeded.
-Uhh.. hát.. persze. De kicsim kérlek vigyázz magadra! -figyelmeztetett anya.
-Úú köszönöm anya! -csillant fel a szemem. - Persze vigyázok, vagy is vigyázunk.. -kissé kellemetlen volt a helyzet számomra.
-Akkor én most megyek is készülődni.. -slisszoltam ki a konyhából, de a nappalinál Ádámba ütköztem.
-Pszt Bella! - szólított le, mikor kerültem volna ki.
-Hmm? -fordultam vissza.
-Köszönöm.
-Még is mit? -nevettem.
-Mindent. Ezt a vacsorát.. szóval mindent. -mosolygott, és egy ölelésre (!) invitált. Én elfogadtam és megöleltük egymást.
-Én most már tényleg megyek, készülnöm kell. -eresztettem el.
-Persze menj csak kislány! -mosolygott és vissza ment a konyhába anyához.

Mi a fene? Mi történt a régi bunkó, tahó Ádámmal? Hirtelen olyan kedves lett. - Tanakodtam miközben tusoltam. Hamar kész lettem, hisz nem sok időm volt, kiszálltam a tus alól és egyenesen a szekrényemhez mentem. Most gyorsan kivettem egy kapucnis felsőt és egy cicanadrágot, és gyorsan magamra kaptam.
Még volt öt percem 30 előtt, úgy hogy elköszöntem anyuéktól, és fel vettem egy nagyon cuki rózsaszín csizmát.




2014. február 20., csütörtök

I will not let ( 25. rész)

Csajook:3 
1-2 komit kapok ha tetszik?(: 
                                                   xX

Mikor fel vettem, egy kényes hang szólt bele, és kicsit meg ijedtem attól amit mondott. 

 Rémült arccal nézett mindenki rám, őket is megrázhatta a lány hangja, mert azonnal kihangosítottam.  Én csak rezzenéstelen arccal vissza csúsztattam a telefonom, a táskámba. Szám még mindig résnyire ki volt nyitva, és csak egy könnycsepp csordult ki a szememből.
-Jajj ne sírj, mert akkor én is sírni fogok! -ölelt azonnal magához Émi.
-Megálljunk? -kérdezte rémülten Bence is.
-Nem, nem kell.. -töröltem le a könnycseppet.
-Itt fordulj balra, beszélek vele.. -mondta Ricsi.
-Mi? Kivel?
-Tudom ki fenyegetett meg.
-Mi? -értetlenkedtem.
-Bella! Tudom hogy ki hívott fel két perce és ki fenyegetett meg!
-És ki az? -jó ez már engem is idegesít. Nagyszerű, magamat idegesítem.
Először rám nézett egy "direkt csináld, azt hogy hülye vagy?" aztán pedig elkezdte: -Mikor múltkor a parkba voltunk, és egy szőke csaj elhívott.. Mikor Evelinnél voltunk bulizni.. akkor a napon..
-Öö.. kifejtenéd?
-Mikor ott voltam nálad! - szólt közbe Bence.
-Ja! BARBI?! -háborodtam fel.
-Igen!
-Megölöm azt a kurvát. Mit fenyegeti? - szólt közbe Noémi is.
-Hé hé hé! Mindenki nyugodjon meg! Majd én beszélek vele.
-Mi. -javította ki Bence.
-Vegyétek fel hogy mit mondd.. -mondta Émi.
-Srácok ezt komolyan nem kell! Ha.. ha ezt akarja akkor.. akkor állok elébe.. -csuklott el a hangom.
-Biztos hogy nem. -szögezte le Ricsi.
-De igen! Nem hagyom hogy oda menjetek..
-Bébi, nem hagyom hogy bántson az a ribanc érted? Te vagy a mindenem, nem engedem érted? -kezét végig simította a lábamon.
-Szeretlek -suttogtam, és tudtam hogy csak ő hallja.

-Meg jöttünk. - állt félre Bence.

*Ricsi szemszöge*

Nem hagyom hogy Barbi bántsa Bellát. Tudom hogy mire képes.. tudom hogy milyen módszerei vannak. Tudom hogy mit tenne. Nem hagyom, egyszerűen nem tudnám túl élni ha valami baja esne, és ezért is jövök és beszélek Barbival.
Ahogy Bence megállt, egyből kipattantam a kocsiból, és felhívtam Noémit hogy hallják mi történik.
-Hé várjál már! -kiáltott Bence.
Mikor felszaladtam a lépcsőn, elkezdtem dörömbölni az ajtón.
-Barbi nyisd ki ezt a kurva ajtót, mert ha nem be rúgom! -dühödtem fel 5 perc után, mert még mindig nem nyitott ajtót.
-Itt is vagyok már cicám! -nyitott ajtót, egy szál köntösben.
-Mire volt ez jó?
-Még is micsoda bogaram? -tette az ártatlant.
-Ne csináld úgy mintha nem tudnád miről beszélek. 20 perce hívtad fel Bellát, és fenyegetted meg.
-Na de manócskám! Ami az enyém azt szeretem magaménak tudnom. -kezét a tarkóm köré csavarta, én pedig egyből lelöktem magamról.
-Ne nyúljál hozzám, Bellát pedig békén hagyod, értve vagyok?! Hozzá mersz nyúlni egy ujjal is, nem tudod mit fogok csinálni.
-Az a kis kurva ennyit ér neked? -húzta fel az orrát.
-Bella nem kurva, veled ellentétben. Igen nekem ő mindenem, és nem hagyom hogy egy ujjal is hozzá érj! Szeretem, és szeretni fogom örökre. Vitát lezártam, és többet fel ne merd hívni, mert elmondom apádnak mit tettél!
Nem tudott mit szólni, csak kapkodta a levegőt, és becsapta az ajtót.
-Ez szép volt! Komolyan szereted Bellát igaz? -kérdezte mosolyogva Bence.
-Teljesen szívemből! Nem akarom elveszteni. -mosolyogtam.
Ki vettem a telefont a zsebemből és kikapcsoltam.
Mikor a kocsihoz értünk Bella azonnal kiugrott és oda rohant hozzám. Elkaptam és a magasban körbe repítettem.
-Szeretlek bébi. -csókolt meg.
-Annál jobban. -csókoltam vissza.

2014. február 9., vasárnap

Mysterious inviting ( 24. rész)

Sziasztok! Mikor múlt héten kiraktam a részt, azt hittem hogy tetszeni fog és kommenteltek is.. vártam 1-2 napot, semmi. Aztán egyik este elgondolkodtam rajta hogy miért nem.. és rájöttem hogy nem is lehetne mit:D De annak nagyon örültem hogy 3500, felett van az oldalmegjelenítés*-* Elképesztőek vagytok:) 
Remélem ez a rész tetszeni fog, és 1-2 komit is szívesen várok hogy tudjam van e értelme folytatni a blogot:) xx

Szorosan magamhoz öleltem és karjaiban elnyomott az álom. 

Reggel karjait a derekam köré fonta és nem engedett kiszállni az ágyból. Felé fordultam és haját kisepertem arcából, és ujjbegyemmel elkezdtem birizgálni. Lassan kinyitotta a szemét és a szememet kereste.
-El kell mennem a TESCO-ba. Ma jön haza anyu. -ujjaim közé vettem a haját és azzal játszottam.
-Elkísérlek. -mondta rekedtes hangon.
-Öö.. oké! De én akkor megyek öltözni. -mosolyogtam, és indultam volna a szekrényemhez, de vissza húzott és adott egy reggeli édes csókot.
Oda sétáltam a szekrényemhez, és hosszan tanakodtam.
-Már 5 perce ott állsz..
Hátra fordultam és kinyújtottam rá a nyelvem.
-Megjegyeztem.
Megtaláltam a megfelelő ruhákat, és bementem a fürdőszobába. Leraktam a mosógépre és gyorsan lezuhanyoztam, aztán pedig fogat mostam.

Mire kiértem Ricsi már fel volt öltözve. A tv-t kapcsolgatta, még rám sem nézett. Elé álltam, ő pedig csak a tv-t akartak látni.
-Haragszol? - biggyesztettem le az ajkaim.
-Felnézett rám gyönyörű kék szemeivel, és az égbe repítettek. Elvesztem bennük. Nem tudom hány percig bámulhattam, de a nevem szólítására "ébredtem" fel.
-Bella.. Bella! Hahóó, itt vagy?! Szerelmem?!
-Itt vagyok.. és szeretlek, és nem akartalak megbántani! Olyan hülye voltam! Nem érdemellek meg.. -hajtottam le a fejem.
-Ne mondj ilyeneket! Nem bántottál meg, csak vicceltem. Téged szeretlek a legjobban, és soha de soha nem foglak elengedni! -húzott az ölébe, és gyengéden de hosszan megcsókolt.
-Imádlak! -öleltem szorosan magamhoz.

-Indulhatunk?! -állt az ajtóban.
-Persze! -fogtam a kulcsom és bezártam az ajtót.
Össze kulcsolt kezekkel, elindultunk a buszmegállóba. Nem sokat vártunk, megvettük a jegyeket és leültünk, és egy szabad helyre.
-Szerdán megyek jogsit szerezni. -nevetett.
-De hisz az mindjárt itt van! -képedtem el.
-Igen?!
-Jó na.. reggel van még.. -nevettem fel. -Sok sikert életem! -pusziltam meg az arcát. - Elkísérjelek? -mosolyogtam.
-Sokkal jobb lenne. -mosolygott vissza.

-Na végree! Azt hittem hogy soha nem érünk ide! -nevetett.
-Na gyere mert elleszünk egy óráig biztos! -nevettem.
Mikor be mentünk egy csapat velünk egykorú srácok álltak a pultnál. Elkezdtek kiabálni nekem. A biztonsági őr le is oltotta őket. Haha. Ennek ellenére megcsókoltam Ricsit, aki a történtek után elég ideges volt.
-Csak téged szeretlek. -suttogtam

Vagy egy óra hosszáig vásároltunk, mindent megvettünk ami nem volt otthon, és ami kell mire anya haza jön.
-Este főznöm kell anyunak. -nevettem, mikor toltuk ki a bevásárló kocsit.
-Majd este át megyek meg nézni anyudat jó?! -mosolygott.
-Ott alszol?
-Nem most te alszol nálam.
-Oké. -mosolyogtam vidáman. - MI? -kaptam észbe, és meg álltam a köves út közebén.
-Jól hallottad. Ma. Te. Alszol . Nálam. -tolta tovább a kocsit.
-De-de nem ismerem a szüleid.. -paráztam be.
-Én sem ismertem a tied! -nevetett fel.
-Jogos..

Felhívtuk Bencét hogy jöjjön értünk mert túl sok cucc volt nálunk. Jött Noémi is így tudtunk beszélgetni.
Már fél úton jártunk mikor hívott egy ismeretlen szám. Nem szeretem felvenni de mindig abban reménykedem hogy a kedven sztárjaim egyik e hív. Jó nagy hülyeség ez is! -nevettem magamban. Mikor fel vettem, egy kényes hang szólt bele, és kicsit meg ijedtem attól ami t mondott.

2014. február 3., hétfő

The first ( 23. rész)

Bocsánat hogy nem szombaton hoztam, de tegnap elkezdtem de elment a netem:@ de ez egy hosszabb rész és élmény dúsabb, remélem nem haragszotok és tetszeni fog:) A részben +18-as jelent van ezért mindenki saját felelősségre olvassa! Remélem érthetően írok le mindent:D

 Ekkor valaki kezét a derekam köré fonta.

Kicsit meglepett az érintés.. Meg fordultam és egyenesen a számat célozta meg, és felemelt.



-Szeretlek. -mondta olyan halkan hogy csak én hallhattam.
-Szeretlek. -húztam meg az ajkait. 
Kacéran elmosolyodott, és a pultnak támaszkodott. Engem figyelt. 
-Tudod hogy nem szeretem ha figyelnek..
-Tudom. - Rá hagytam. 
Már 10 perce figyel, falra mászok az ilyentől. 
Letettem ami a kezembe volt és oda sétáltam elé. Megálltam előtte és elkezdtem kémlelni. "Ördögien" elmosolyodtam. Zavarba jött. Közelebb mentem, most már egy lap se fért el köztünk. 
-Bella.. ne. Ne csináld.. 
-Mit? -mosolyogtam kacéran. Elkezdtem a haját piszkálni, aztán ujjaimmal az arcát birizgáltam. 
-Hagyd abba.. -kereste a szemkontaktust. Elmosolyodtam. 
 -Mondtam hogy hagyd abba. -hirtelen felkapott és felrakott a pultra. Belső combomat kezdte el simogatni, közben végig tartotta a szemkontaktust. Igen? Így játszunk? 
Érintésétől megborzongtam, a hormonok elkezdtek bennem dolgozni. Nem hagytam magam, össze szorítottam a fogamat. Ujjai egyre feljebb csúsztak. 
-Mondd ki. 
-Soha. -suttogtam. 
Kacéran elmosolyodott és feljebb nyúlt. Érintésétől meg ugrottam. Lábamat dereka köré fontam és ott kezdtem szorítani. Ujjait rá vezette a bugyim elejére. Bassza meg. 
-Ne kínozz.. -lihegtem. 
-Mondd ki! - Azért sem, elkezdett körözni az ujjaival. 
-RICSIII! - nem bírtam tovább, megadtam neki magam. 

-Úristen! Ricsi mit csinálsz vele? -kiáltott ki Bence.

Nyomott egy puszit a homlokomra, én pedig fejemet a vállán pihentettem.

-Rohadj meg.. -durciztam.
-Én is szeretlek. -nevetett.
-Ugye nem.. na ne srácok! Ugye nem?! -jött ki Bence.
Komolyan rá néztem és az egyik szemöldökömet felvontam. 
-Jó jó bocs! -emelte fel a kezét. Ki vett a hűtőből egy üdítőt, addig mi megcsókoltuk egymást. 
-Szerelmesek. Szerelmesek mindenhol! -viharzott ki a konyhából. 

-Hol van Émi?! -ültünk le a kanapéra.
-Nem tudom.. de hiányzik.. -húzta el a száját Bence.

*Otthon*

-Szeretlek! - döntött le az ágyra és felém magasodott. Apró csókokat hagyott a nyakamtól a hasamig. Kis köröket kezdett el rajzolni nadrágom felett. Nadrágomat óvatosan lehúzta és ujjaival kis köröket kezdett el rajzolni a bugyimon. Mélyen a szemembe nézett, én pedig bólintottam. Belső combomat kezdte el simogatni és egyre feljebb haladt. Fel jött egy csókért és ujjait csiklómhoz vezette. Érintésétől megugrottam egy kicsit, és a pillangók egyből elkezdtek repkedni a hasamban. Ujjaival elkezdte simogatni és egyik ujját belém helyezte. Sikítottam érintésétől, lassan kezdet el bennem körözni. Még egy ujját belém helyezte és kis köröket kezdett bennem leírni. Apró nyögések hagyták el a számat, éreztem hogy mindjárt elérek a gyönyör pillanatához. Egy utolsó nyögéssel elmentem. Ujjait kihúzta belőlem, és nyakamat kezdte el csókolgatni, derekát hozzám nyomta, így éreztem keményedő erekcióját. Fejét kezembe vettem és hosszan megcsókoltam, nadrágját elkezdtem ki gombolni és lassan lehúztam. Mélyen egymás szemébe néztünk és mind ketten tudtuk mi fog következni. Elé álltam, végig tartottuk a szemkontaktust és lassan lehúztam boxerét. 
Óvatosan lefektetett és belém helyezte magát. Hagyta hogy szokjam méretét, és lassan elkezdett bennem mozogni. Pár perc múlva teljesen bennem volt. Apró nyögések hagytál el ismét a számát. Az ő száját apró férfias nyögések hagyták el. A takaró csücskét markolásztam. Hajába kaptam és felsikítottam. Elmentem, pár másodperc múlva ő is belém élvezett. 
Óvatosan kihúzta magát belőlem, és vissza húzta boxerét, én is fel vettem egy  tiszta bugyit, és egy polót. Fáradtan dőltünk le az ágyra. 
Egymást kémleltük és kezünket a levegőbe össze kulcsoltuk. 
-Eszméletlen jó vagy.. -suttogtam.
-Szeretlek, bébi! -csókolt meg gyengéden. 
Szorosan magamhoz öleltem és karjaiban elnyomott az álom.