2013. december 28., szombat

Nuisance ( 18. rész)

Utólag is mindenkinek Boldog Karácsonyt, és sikerben gazdag Új Évet♥

Már majdnem elaludtam mikor megint jelzett a telefonom.  

Érte nyúltam, és megnéztem hogy miért nem hagy aludni. Sms. Feladó: Noémi. Ez sosem alszik?!
"NÁLAD VAN RICHARD????!!!*-*"
Most komolyan.. nem rá ért volna ez holnap reggel?! Nem, Noémi szerint ez eget rengető fontos.
"Igen:D De most már hagyjál aludni.. álmos vagyok:')"
"Ohh, nem is tudom hogy miért^^ :D:D majd holnap mesélsz;)"
Ne, csak ezt ne! Ha mesélésről van szó, minden részletet tudni akar.. mindent.
Most már kikapcsoltam a telefonom és úgy raktam le. Még rá néztem Ricsire, utoljára. Össze vettetem hogy mit tudok róla:
-Kedves
-Aranyos
-Szeretni való
-Jó fej
-Kitartó
-Elképesztően nagy szíve van
-Kikúrt helyes...
-Bella ne bámulj.. -szólalt meg hirtelen.
-Jézusom.. -motyogtam.

-Alszol? -kérdeztem.
-Nem.. -hallottam vagy éreztem ahogy mosolyog, és meg fordul. Vagy is azt hiszem.. a sötétben nem láttam semmit.
Be hunytam a szemem, és elnyomott az álom.

*Másnap*
Reggel mint a filmekben, ki se nyitottam a szeme de elkezdtem tapogatni.. Nincs itt. Felültem és láttam hogy ott ül az ágyszélén. Az éjjeli szekrényemen volt egy bögre tea. Gyors meg fogtam, és elkezdtem inni.. vagy is szürcsölni. Ezt ő is észre vette.
-Jó reggelt álom szuszék! -mosolygott.
-Jó reggelt.. hány óra? -mosolyogtam én is vissza.
-Öhm.. 9. Miért?
-Ja semmi.. csak kérdeztem. - szálltam ki az ágyból.
-Oké.. én most haza megyek.. ha gondolod vagy valami.. akkor majd még vissza jöhetek..
-Öhh.. persze.. menj csak.. majd beszélünk.
CIKI! CIKI! CIKI!

Kikisértem az ajtóig, és egy öleléssel váltunk el.
Vissza szaladtam a szobámba és felvettem egy laza ruhát, meg egy mamusz csizmát.. vagy bánom is mit.. meg fogtam a telefonom és ráugrottam a kanapéra. Bekapcsoltam, és majdnem elszundítottam.. vagyis el is szundítottam. Arra ébredtem hogy valaki olyan gyorsan rohan be az ajtónkon, hogy kishijján, ketté tőrt. Na és ki volt az?!

Ui.: Remélem jó a fejléc, és a design.. de szeretném kikérni a véleményetek:) Ötleteket, kritikákat nagyon szívesen várok! Akinek van kedve az írja le:)


2013. december 22., vasárnap

Almost (17. rész)

Bocsi hogy soká hoztam.. hamarabb szerettem volna de ilyen hülye reklámok vannak a gépemen..:c Amúgy remélem nem zavar ha néha van benne némi káromkodás:s  xX

Hirtelen felkapott és lovagló ülésbe helyezett, és elindult a lépcső felé. 

Nyelve bejutást kért, és én megadtam neki. Bele túrtam hajába, amibe már akkor bele akartam mikor megláttam, annyira aranyos.. morgott egyet, gondolom tetszett neki. Fel vitt a lépcső közepéig, de végig csókolt. A közepénél neki nyomott a falnak.
-Akarlak.. -suttogta- most.. - választ nem várva tovább indult, egyenesen a szobám felé. Megtartott az ajtónak dőlve én pedig kinyitottam, közben vadul csókoltam. Óvatosan letett az ágyra és számtól a hasam aljáig kicsi csókokat adott. Ekkor megcsörrent a telefonom.
- A kur.. -káromkodott majdnem.
-Shh.. -ültem fel és megcsókoltam  Ledőlt mellém és a plafont nézte. Megnéztem mi van a telefonommal és láttam hogy Noémi írt.
"Sziia csajszii, rég beszéltünk:c mi van veled?:o♥"
Ricsi várt még pár percet, aztán be sétált a fürdőszobámba. Gyors írtam Éminek, és nem tudom miért de az ajtót bámultam. Hallottam ahogy meg nyitja a tusolót. Vissza elemeltem a telefonom, de ekkor nyílt az ajtó. Ricsi sétált ki rajta. Boxerban. Anyád, csillant fel a szemem. Le ült az ágy szélére, és elkezdte kapcsolgatni a tvt. Kaptam az alkalmon és gyorsan le fényképeztem, kidolgozott felső testét, és már ki is posztoltam.
-Kiraktad bébi?
-Honnan tudtad? -lepődtem meg, de még is nevettem.
-Elég nehéz, nem észre venni mikor ide tartod a telefont. -nevetett. -Nem direkt volt na.-
-Jól van, humor herold. Elmentem fürödni. -álltam fel, és sétáltam az ajtóhoz.
-Én is mehetek? -kérdezte, egy kaján vigyorral.
-Az ajtóig! -nevettem
-Nem vicces..
-De az! -nevettem még mindig, de most már az ajtó mögül.
Gyorsan letusoltam, és keresni akartam valamit amibe ki mehetek. Semmi.
-Oh, a picsába.. -suttogtam. -Még egyszer körül néztem és ekkor meg akadt a szemem Ricsi felsőjén.. addig jó lesz míg ki megyek..
-Te meg mit csinálsz? -léptem ki az ajtón. A telefonom nyomkodott valamit.
Rám nézett egy semleges fejjel, aztán vissza a képernyőre, aztán megint vissza rám.
-Tyhu.. ha.. -csillant fel a szeme.
-Mi az? -nevettem.
Szerintem lefényképezett, mert olyan hangot adott ki a telefonom.. fel vettem valami értelmeset, és bemásztam az ágyba és vissza koboztam a telefonom. Tuti ki írt valami. Rám mentem az adat lapomra és tényleg ki írt valamit.
-Ennyi? -nevettem.
-Nem! Frissítsd meg. -nevetett ő is.
Ó hogy az a.. -fel rakta képet.
Le zártam a telefonom és Ricsi felé fordultam. Most az ő telefonján csinált valamit.
-Mit csinálsz? -kérdeztem enyhén fáradtan.
-Semmit. -mosolygott és adott a hajamba egy puszit, majd magához húzott.
-Jó éjt bébim.
-Jó éjt. -mosolyogtam.
Már majdnem elaludtam mikor megint jelzett a telefonom. 

2013. december 2., hétfő

Cinematography ( 16. rész)

Sziasztok! Nagyon örülök hogy egyre többen leszünk, és hogy van 1-2 komi is*-* bocsi hogy sokat kellett rá várni.. és hogy rövid is lett de nincs időm, mikor meg van lusta vagyok.. :D de megpróbálok oda figyelni és rendszerességgel hozni a részeket:') xX

Kezeinket össze kulcsoltam és elsétáltunk a kórházba. 

 Kezemet elengedte és a karját a tarkóm és nyakam mögé tette. Még mindig fájó sebemhez tévedt a keze. Felszisszentem.
-Mit csináltam hogy ennyire fáj?
Elmosolyodtam, és megálltam.
-Bella, micsin.. -ajkamat az övére tapasztottam és elkezdtem harapdálni ajkait. Felmordult. Tehetetlen volt. Tudtam hogy fáj neki mert erősen haraptam, szerintem elkezdett vérezni is.. egy utolsó kegyelemdöfést még adtam neki azzal hogy lehajoltam a nyakához és amilyen erősen tudtam meg szívtam neki.
-Úristen, Bella.. te normális vagy? Vérzik a szám.. -nevettem ahogy rimánkodik de a végén ő is nevetett..
-Amit te csináltál durvább volt.. ez napokon belül elfog tűnni -biccentettem a nyaka felé- de az enyém.. itt marad egy ideig.

Elértük a kórházat. Egyenesen Anya szobája felé mentünk.
-Ricsi Bella! -csillant fel Anya szeme.
-Jó estét. - mosolygott Ricsi.
-Kérlek tegezz! -nevetett Anya.
-Rendben. -nevetett Ricsi is.
-Jobban vagy Anya? -kérdeztem.
-Persze, és ti..?
-Megbeszéltük. -mosolyogtam, és véletlenül a hajamat piszkáltam így Anya meg látta a sebem..
-Úristen Bella! Mi van a nyakaddal?
-Mi..mi..csak..
-Jajj csak viccelek! Fiatalok vagyok.. de azért okosan.- nevetett Anya.
Maradtunk még egy kicsit de Anya haza küldött minket..
-Jobb ha most mentek.. Ádám majd itt marad velem. -mosolygott, és egy puszira húzott, és integetve kimentünk.
Kezét a derekamra tette. Egyre biztosabb.
-Remélem nem marad meg sokáig a szívás nyoma..
-Jaj ne rinyálj már annyit.. az enyém ég mindig fáj! -nevettem.

*Otthon*

-Nézünk valami filmet? -kérdezte.
-Öhm..nézhetünk, rakj be valamit addig én keresek valami kaját. -indultam a konyha felé.
-Azért a konyha maradjon. -nevetett, és indult a napaliba.
-Haha, nagyon vicces.
Kerestem a fiúkban egy popcornt, és beraktam. Míg pattogott vissza mentem a nappaliba.
-Mit nézünk? -huppantam le a kanapéra.
-Nem tudom.. -beszélt háttal.
Kockás inge lazán lógott rajta, halvány barna nadrágja hozzá tapadt. Illatát az egész házban éreztem.
Észbe kaptam, és nem volt sehol.. fel álltam és körül néztem, de akkor se láttam. Meg fogtam az első dvd-t és beraktam. Vissza ültem a helyemre és meg néztem a tartót. Valami romantikus biztos.. Titanic. Remek.
-Ricsi gyere már, kezdődik! -kiabáltam.
-Jövök már! -halottam ahogy kiszalad a konyhából és a kukoricát is hozza. Le ültem mellém és nézte a képernyőt. Én nem a tvt, hanem őt néztem. Ő is rám nézett. Egyre közelebb hajoltunk egymáshoz, és megcsókoltuk egymást. Hirtelen felkapott és lovagló ülésbe helyezett, és elindult a lépcső felé.

2013. november 17., vasárnap

Brain Tumor ( 15. rész)

Meghoztam a következő részt, remélem tetszeni fog:3 :)

-Anya.. ANYA!!

-Úristen Anya.. kelj már fel!! -szólítgattam kétségbe esve Anyát.
-Mi-mi történt?-rohant be a konyhába Ádám.
-Ne-nem tudom.. csak kijöttem és és így találtam.. hívd a mentőket!!
-Minden a te hibád.. -mormogta, és elővette a telefonját, bepötyögte a mentők számát és ki ment.
Fogalmam se lehet róla hogy mi történt Anyával.. eddig nem csinált ilyet.. vagy mégis?

**
-Doktor úr minden rendben? -siettem oda a doktorhoz.
-Be mehet hozzá.
Kösz, bazdmeg. Mit nem lehet azon elmondani hogy jól van vagy nincs jól?!
Beléptem a kórterembe, Anya a második ágyon feküdt és mosolygott ahogy beléptem. Mellette egy nénike feküdt. Gondolom a lánya lehetett mellette mert nálam idősebb volt.. de a nénike engem nézett..
-Anyu.. figyelj már rám.. -mondta a most már biztos lánya.
Leültem Anya mellé.
-Anya minden rendben?
-Kicsim.. el kell mondanom valamit..
-Mit Anya? -kérdeztem már a sírás határán.
-Agydaganatom van.
-Mi?? -kezdtem el sírni. -De, de hisz az..
-Shh.. -húzott a mellkasára.. -Nem lesz semmi baj. Meg fogok gyógyulni. Ígérem.
-Szeretlek Anya.
-Én is szeretlek kicsim.
Cirógatta a hajam, és simogatta a hátam. Nekem kellett volna ezt csinálnom. De én gyenge vagyok. Anya még a legrosszabb pillanatban is erős. Haldoklik. De erős. Mindennél jobban tisztelem ezért. Én gyenge vagyok. Hiába próbálok erős maradni, belül gyenge vagyok. Apai szeretet. Apa. Hiányzik. Hiányzik, hogy azt mondhassam valakinek hogy Apa. Hiányzik hogy megvédjem mindentől és mindenkitől. Nincs velem. Itt hagyott, egyedül.

-Bella.. Bella.. -keltegetett Anya, biztos megpisszentem egy kicsit.
-Igen? -ültem fel.
-Neked nem kellene találkoznod Ricsivel?
-De. De ő várhat..
-Nem. Kérlek menj el és beszéljétek meg..
-Nem hagylak itt egyedül.. -nevettem fel egy kicsit.
-Nem leszek egyedül, itt van Ádám.
-De..
-Nincs de! Menj el kérlek!
-Jó. Vigyázz magadra.
-Te is kicsim.
Azzal kisétáltam a folyosóra. Ádám ott ült.
-Be mehetsz hozzá.. -mentem el mellette.
Kis sétáltam a kórházból, és egyenesen a park felé mentem. Nem volt messze..
Meg álltam egy pad mellett, csak a lápmák fénye világított. Államat a pulcsim nyakába dugtam és lefelé néztem. Egy piros Converse cipőt láttam pár centire az én rózsaszín cipőmtől. Viselője nem szólt semmit, csak tett két lépest előre így a két cipő orra össze ért. Fel néztem, egyenesen a szemébe.
-Sajnálom Bella.. -kezdte rekedtes hangján. -El kell mondanom valamit.. -nem volt biztos a hangja.
-Mit? -szóltam én is kissé rekedtesen.
-Én.. én lefeküdtem Evelinnel.
MI VAN? NEM 13 ÉVES A CSAJ? -háborogtam magamban.. - Ő.. ő nem 13 éves?
-De..
-Úristen! Te elvetted egy 13 éves lány szüzességét??!
-Bella, én én nem akartam..
-Még is megtetted. -hajtottam le ismét a fejemet.
-Komolyan nem akartam! Próbáltam lebeszélni róla de nem ment! Sajnálom! -emelte fel a hangját
Nem szóltam, csak néztem a cipőnket.

-Anya bent van a kórházban..
-Mi? Miért?!
-Agydaganata van..
-Úristen. De de jól van? Mi történt? -ültetett le a padra.
-Túl éli.
-Bella kérlek! Ne legyél már ilyen rideg velem! Nem akartam komolyan.

*Ricsi szemszöge*

Bella rám nézett a gyönyörű kék szemeivel, amiben már nem láttam csillogást. Tényleg ilyen szörny vagyok hogy kiöltem belőle a vidámságot? Nem, azt nem akarom. Hogy lehettem ilyen? Össze törtem belülről?!

-Szerettelek. -mormolta de éppen hallottam.
-Mi? -kérdeztem rá.
-Jól hallottad. Szerettelek. Még éppen nem törtél össze belülről de.. -nem akartam hogy folytassa. Közelebb hajoltam és megcsókoltam. Fájdalom teli volt. Vissza csókolt. Szóval nem csesztem még mindent el.
-Be megyünk anyukádhoz? -kérdeztem.
-Menjünk. -küldött egy mosolyt felém.
Kezeinket össze kulcsoltam és elsétáltunk a kórházba.

2013. november 14., csütörtök

Ricsi's secret ( 14. rész)

Köszönöm a komikat*-* és a 2.-ik feliratkozómat:$
Bocsi hogy későn hozom, de sokat kell tanulnom:s és hogy dőlttel írom.. de nem tudom levenni:o:c

"Akkor most mi lesz, velünk?" -küldtem egy üzit.

"Mit mi lesz velünk?! Úgy mondod mintha már együtt lennénk vagy együtt lettünk volna.."
Kösz baszd meg. 
"Nem arra kérdeztem. Ahj.. mindegy, haggyuk! De egybe biztos vagyok."
"Mibe?"
"Abba hogy ha már valamiről szó van, nem barátságról, akkor te már túlreagálod.."
"Én reagálom túl??!! Hát te hülye vagy. Te vagy mindenre és mindenkire féltékeny."
"Ez az legyek én a hibás(y)."
"Ezt inkább ne itt beszéljük meg.. ma ráérsz?"
"Igen."
"Mikor?"
"Egész nap. Vagy is bocs, mikor nem féltékenykedem!"
"Fejezd már be! Most valld be magadnak hogy nem így van. 3-kor találkozzunk a parkban."
"Majd pont a te tanácsodra van szükségem. Ok."
Hogy lehet ilyen?! Lehet hogy igaza van, vagyis biztos hogy igaza van de akkor is.. de van valami.. amiért ezt csinálja. Térdeimet felhúzva, arcomat a combomba temetve sírtam. Szükségem van rá. 
Miért vagyok ilyen?! Nem is ismerem.. mindig ez van. Bele szeretek valakibe, aztán pedig pofára esek. 

**

Kibaktattam a konyhába egy fájdalom csillapítóért. Iszonyatosan fájt a fejem, bár meg is értem hisz másnapos voltam . Szemem karikás volt a több mint 1 órás sírás után.. 
Kinyitottam a szekrényt mikor Anya mögém lépett.
-Mi a baj kicsim? -simogatta a hátam.
-Semmi. -mormogtam és bekaptam a gyógyszert. -Ma találkoznék 3-kor Ricsivel.. 
-Persze menj csak. -mosolygott. 
Indultam volna vissza de Ádám elém lépett. 
-Hova mész és mikor?
-Ádám kérlek.. nincs most ehhez kedvem.. 
-Azt kérdeztem hogy hova mész és mikor? 
-Ahh.. a parkba. 3-kor.  -már léptem volna ki a konyhából mikor kezét az ajtófélfára rakta így nem tudtam ki menni. 
-Szó sem lehet róla! Este se jöttél időbe haza. 
-Anya! -nyüszögtem, se erőm se energiám nem volt most ezt a csatát végig játszani.
-Ádám hagyd  csak. Had menjen. -simogatta vállát. 
-De este se jött haza időben..
-Én engedtem el ma is meg tegnap is. Had menjen. Szerelmes. 
Nem is hallgattam tovább. Gyorsan fel szaladtam a szobámba, és be zárkóztam. Be mentem a fürdőszobámba és elkezdtem engedni egy kádnyi forró vizet. Míg engedtem a vizet, le engedtem a hajam és egy kicsit meg fésültem. Mikor kész lett a víz bele feküdtem. Testemet át járta a meleg. Próbáltam mindent ki üríteni a fejemből, ezért be hunytam a szemem. Meg nyugtató volt az hogy egyedül lehettem. 

*Ricsi szemszöge* 

-Ricsi ne öld már magad! Mondd el neki.. -zavart meg Bence.
-De mi van ha megutál.. undorító amit csináltam! Saját magamtól undorodom. fuj.. 
-Megtett. Nem tehetsz már ellene semmit. 
-Tudom. De nincs más választásom, csak az hogy elmondjam.. igaz?!
-Igen. 

*Bella szemszöge*

-Anya.. ANYA!!

2013. november 4., hétfő

Just friends ( 13. rész)

Remélem tetszeni fog a következő rész:)

-Én is. -suttogta két csók között. 

Bele mosolyogtam a csókunkba. Nem hiszem hogy komolyan gondoltuk.. talán csak az alkohol hatására.. Nem tudom miért de valamiért nagyon mosolyogtam, pedig még fáztam is, és ezt Ricsi is észre vette. Oda adta a pulcsiját. Olyan jó illata volt. Olyan Ricsi illata volt. Adtam érte egy puszit az arcára. Haza kísért, és a kapuban még egy forró csókot adtunk egymásnak. Elmentem az ajtóig, bele tettem a zárba a kulcsot, és be botorkáltam. Vissza tettem a kulcsot belülre és ott is bezártam. Belopództam a konyhába és kerestem valami rágcsát. Találtam egy tábla Milka csokit.. nem fogok aludni. Vissza tettem és csináltam magamnak egy pohár kakaót. Elindultam fel a szobámba, de elfelejtettem meg nézni hány óra. Vissza tolattam (szó szerint) és megnéztem hány óra. Pontban 1 óra volt. Időben. Felsétáltam a szobámba és leültem a gépem elé. Gyors felmentem facebookra de nem volt semmi értelmes. Ekkor meg csörrent a telefonom. Noémi hívott. Felvettem.
-Bella merre vagy?!
-Öhm.. itthon.. miért?!
-Gyere vissza gyorsan!
-De miért mi történt?
-Ricsi.. és és Evelin..
-Mi történt?!!!!
-Izé.. gyere... nem tudom össze szedni a szavakat. Csak gyere!
-Oké mindjárt ott vagyok..
Bele csúsztattam a telefont a zsebembe, és át szaladtam anyuék. Meg piszkáltam anyut hogy elmehessek.
-Anyu.. anyu.. -piszkáltam..
-Hm... Bell.. Bella te vagy az?! -morgott..
-Igen anya én vagyok az.. bocsi hogy felébresztettelek ..de izé Ricsi bajba van.. oda kell mennem.. kérlek engedj el.. -gördült ki egy könnycsepp a szememből ahogy ezt elmondtam..
-Bella te sírsz?
-Igen! Kérlek engedj el! Nagyon fontos nekem!
-Persze menj csak de kérlek vigyázz magadra!
-Köszönöm anya! -ezzel kiviharoztam a szobából, az ajtót gyorsan kinyitottam és rohantam vissza a házhoz. A könnyek csak úgy jöttek a szememből, mi mi történhetett?

**

Noémi már ott várt kint a kapuban.
-Mi történt?! -kérdeztem könnyes szemekkel.
-Öhm.. Ricsi.. miután vissza jött.. Evelinnel.. izé.. ahj.. csókolóztak.. meg azt is mondták hogy járnak.. nem tudom nem voltam ott...
Nem hallgattam tovább. Gyorsan be mentem és szememmel kerestem Ricsit. Nagyba bulizott. Oda siettem.
-Ricsi egy percre.. -szóltam neki..
-Mondjad bébi?!
-Nem volt igaz amit mondtál igaz?! Csak egy játék vagyok neked? Ahogy elhúzom a belem, te már egy csicska 13 évessel vagy?!
-Bella... én..
-Nem érdekel! Meg csókoltad? -lefele nézett.
Nem válaszolt.
-Megcsókoltad? -ismételtem magam.
Alig láthatóan bólintott. A kezem meglendült, és egy pofon csattant az arcán. Levettem a felsőjét és oda vágtam hozzá.
-Legyél vele boldog!
Meg fordultam  és csak azt láttam hogy Evelin nagyba röhög.
-Remélem most már örülsz! -mentem el mellette és mindvégig könnyek jöttek a szememből.
Nem akartam beszélni senkivel, csak azt akartam hogy még egyszer megölelhessem. Érezni akartam az illatát. Még egyszer újra.
Haza értem, gyorsan be zártam mindent és fel szaladtam a szobámba. Le dőltem az ágyra és sírtam. A sírás álomba nyomott.

**

Reggel anya ébresztett.
-Mmm.. -morogtam mert egyből belecsapott a fejfájás a fejembe..
-Bella.. minden rendben?
-N-nem..
-Mi történt?
-Hát haza kisírt, azt mondtuk hogy szeretjük egymást.. de szerintem csak az alkohol miatt volt..és be jöttem, csináltam egy pohár kakaót, feljöttem és Noémi hívott hogy valami van.. elengedtél akkor oda mentem és rá kérdeztem hogy megcsókolta tényleg, és azt mondta hogy igen.. és és -könnyek gyűltek újra a szemembe.. - igent mondott. Kapott egy csöpp pofont, és hozzá vágtam a pulcsiját és vissza jöttem.. - hátra dőltem az ágyban.
-Óóó kicsim! Annyira sajnálom.. pedig nagyon aranyos ez a Ricsi fiú..
Nem szóltam csak mosolyogtam, anyu felém hajolt és adott egy puszit a homlokomra.
Elő vettem a telefonom, és írtam Ricsinek egy üzenetet, fb-n.
"Sziia. Bocs a tegnapéi estéért, de.. én.."
"Szia, semmi, én voltam hülye. De amúgy komolyan gondoltad h szeretsz?"
"Én vagyok féltékeny, mindenre! Lehet.. de szerintem az alkohol volt.. miért te?"
"Alkohol.."
"Tudtam.. akkor, csak barátok?"
"Csak barátok."
Ki léptem az üzenetekből és fel raktam egy képet.


 "Csak barátok"


"Akkor most mi lesz, velünk?" -küldtem egy üzit.


2013. október 30., szerda

I love you ( 12. rész)

Sziasztok .Meg hoztam a kövi részt:) Bocsi hogy későn:s
Köszönöm a komikat♥
És aki tényleg olvassa és van google fiókja az tegye meg hogy fel iratkozik!:)
!Csúnya szavak lesznek benne!

Hátráltam, és egy falnak ütköztem. Fejemet ide-oda kapkodtam mikor neki nyomott a falnak.

-Miért csinálod ezt velem?! -nyomott a falnak, egyik kezét a derekamra tette a másikat a falnak támasztotta.
-Még is mit? -kérdeztem maga biztosan.
-Ne játsz velem. -suttogta a nyakamba.
Kis csókokat hagyott a nyakamon és egy helyen el kezdte szívni. Már kellő képen fájt de nem hagyta abba. Felszisszentem. Ez mintha csak ösztönözte volna, mert újra oda tévedt az ajka. Most harapdálni kezdte.
-Ricsi! Ez már fáj! -próbáltam eltolni magamtól. Kezemet mellkasára tettem és úgy toltam el. Nem ment. Még egyszer oda hajolt és egy utolsót szívott rajta.
-Most már az enyém vagy. -puszilta meg a szám szélét. Én csak savanyúan mosolyogtam, és két ujjamat a fájó pontra tettem. Nem kellet volna. Luktett a fájdalomtól.
-Most örülsz?! -mérgelődtem.
-De még mennyire bébi. -hajolt közelebb.
-Ezt felejtsd el! -toltam el magamtól, és ki viharoztam az eldugott helyről. Még hallottam Ricsi nevetését. Oda siettem Noémihez és még pár barátunkhoz.
-Úristen!  Ezt ki csinálta? -aggódtak ahogy a "sebem" nézték.
-Szerintetek?! -mérgelődtem még mindig. Ekkor mindenki arra a helyre nézett ahonnan kijöttem. Ricsi sétált ki, és a pulthoz sétált. Kért egy italt, felém nézett fel emelete poharát, és lehúzta. Össze húztam a szemem, és meg forgattam. Egy "szemetet" tátogtam és vissza fordultam a lányokhoz. Már csak két lány volt ott és beszélgettek. Fölöslegesnek éreztem magam, hátat fordítottam nekik és kerestem valami helyet ahova elmehetek. Csak a bárpult volt. Miért büntet az Isten?! -sajnálkoztam. Oda sétáltam és rá támaszkodtam a pultra. Ricsi oldalra fordult, hogy lásson.
-Valami erőset. -jelentetem ki.
A pincér csak bólintott, és hátra fordult az italokhoz.
Még mindig éreztem, és láttam fél szemmel ahogy Ricsi néz, és kicsit nevet.
-Mi ilyen vicces?! -flegmáztam
-Semmi, bébi semmi.
Meg ráztam a fejem és vissza fordultam a pincérhez. Letett elém egy kis feles poharat. Pálinka. Ittam már, de
nem mondom hogy a rabja vagyok. Ne értsétek félre, nem vagyok egy alkoholista picsa.
Megfogtam és lehúztam. Egy kis grimaszt vágtam hozzá hisz furcsa íze van. Felültem egy bárszékre, és figyeltem a pincért. Nem volt idős, fiatal volt, kb annyi idős lehetett mint Bence. Vagy talán egy kicsit idősebb.. helyes is volt. Nem érdekelt Ricsi. "Ma játszok vele!" -emlékeztetem magam.
-Sziia. Mi csinálsz? -szólítottam meg, kedvesen.
-Szia, öhm, ki szolgálom a vendégeket. -nevetett. Gyönyörű sötét barna szemei voltak.
-Milyen szép szemeid vannak. -flörtöltem.
-Köszönöm, te pedig nagyon szép vagy. -folytatta.
-Köszönöm. -mosolyogtam és egyre közelebb hajolt, de én is.
Már majdnem megcsókolt/tam, mikor Ricsi elkapott onnan.
-Na jól van, mehetünk flört királynő! -húzott el. Be vallom hogy ha józanabb lettem volna, vagy józan lettem volna, akkor nem biztos hogy flörtölök a pincérrel. De mivel voltam bennem, ezért ez meg valósult. Az alkohol hatására még egy telefon jelet mutattam a pincér felé.
-Mondd Bella te eszednél vagy?! -ültetett le egy székre.
-Mondd Ricsi te féltékeny vagy?! -nevettem.
-Bella! Nem vagy józan!! Vágod?! -lóbálta a kezét előttem.
Nem szóltam csak a számat jártattam de hangot nem adtam ki. Ültem és nézelődtem, még mindig nagy volt a buli. Vajon hány óra lehet?!
-Mindjárt jövök. -szóltam.
-Ne merj többet inni!
Nem szóltam ismét, csak egy ilyen kacsa szájat mutattam neki. Elmentem egy órát keresni. Megtaláltam. Még csak fél tizenkettő volt. Oké, akkor még van időm. Vissza indultam. Ültem egy óra hosszáig és néztem ki a fejemből. Az asztalon volt egy szonda (?!) fel vettem és bele fújtam. 0,03%. Hmm, nem olyan sok de nem is vagyok józan. Fel álltam hogy egy kicsit táncolok de Balázs elém ugrott.
-Hello bébi. -hajolt közel. Bűzlött az alkoholtól.
-Szia, Belázs. -köszöntem vissza, azért eszemnél voltam.
-Hé, mi a baj?! -húzta fel az állam és majdnem össze ért az orrunk.
-S-semmi... -dadogtam.
-Mit csinálsz te..!! -lökött arrébb Evelin.
-Semmit! Miért, minek látszik?!
-Hát nem is tudom. Várj hadd gondolkozzam?! Ja, meg van. Majd nem le smároltad a pasimat!
-Ne tedd már itt nekem a szűz kurvát! - lehalkult a zene és mindenki oda gyűlt körénk.
-Chh..
-Rendezel egy nagy bulit?! Egy olyan házban ami nem is tied?! Szánalom vagy! Meg hívsz 50 pasit, és a barátnőidet?
-Kikérem magamnak!
-Kérjed! Tudod először nem tudtam ki vagy, de mostanra rá jöttem hogy veled csalt meg a Balázs! -arrébb löktem és Balázshoz szóltam. -Neked pedig gratulálok!
Hátat fordított nekik és elindultam kifele. Mindenki elkezdett éljenezni, de nem foglalkoztam vele. Elmentem az asztal mellet és felkaptam egy whiskys üveget. Kicsaptam a kaput és elindultam. Nem tudtam merre megyek csak mentem.
-Bella! Várj meg! -kiabáltak mögöttem.
Hátra fordultam, és Ricsi futott utánam. Nem szóltam csak ittam egy kortyot.
-Hé ne igyál többet! -bagoly mondja verébnek.
Eszembe jutottak a történtek. Megcsaltak. Életemben először. Könnyek gyűltek a szemembe. Ricsi is észre vette és fel emelte a fejem és a szemembe néztem ahol egy nagy könnycsepp sorakozott.
-Ne sírj. Nem éri meg. -fejemet a mellkasára borítottam és könnyekkel borítottam el. Pár percig úgy voltam..
-Bocsánat.. n-nem akartam.. -szipogtam, és töröltem le a könnyeimet.
-Ne kérj bocsánatot. Nekem kéne mert olyan.. - Meg csókoltam.

*Ricsi szemszöge*

Bella annyira törékeny. Nem olyan erős mint ahogy mutatja. Bocsánatot kért. Nekem kellet volna, el is kezdtem de nem tudtam be fejezni mert megcsókolt. Csókja érzéki, és fájdalom teljes volt. Át éreztem a fájdalmát ami benne tombolt.

*Bella szemszöge*

Csókunk közben felkapott a karjába. Lábamat össze kulcsoltam a derekán és a kezemet a tarkóján.
-Szeretlek. -suttogtam. Mi van?!  Bella eszednél vagy? Nem, agyam nem vagyok eszemnél. A lelki ismeretem és az agyam egy rövid eszme cserét produkált le. Gyorsan elkaptam a fejem és értetlenül néztem Ricsire. Nem szólt csak mosolygott. Most ő csókolt meg.
-Én is. -suttogta két csók között.

2013. október 24., csütörtök

Party ( 11. rész)

Sziasztok. 
Képzeljétek kaptam egy lánytól egy fejlécet. Aminek nagyon nagyon örülök! Még egyszer köszönöm Betti♥ És annak is nagyon örülök hogy van 1-2 ember aki tényleg nézi a blogom. Nekik is köszönöm ♥!

Mikor rezgett a telefonom.. 

Üzenetem jött Émitől. Ez állt benne:
"Hello bébim. Jössz te is a buliba?! Bencu azt mondta hogy nem biztos.. nem rég beszéltem Ricsivel. Nagyon ki van.. legalább az ő kedvéért! Amúgy mit veszel fel? Én ezt:3AMúgy mikor megyünk? Émii xx"
Elhatároztam hogy egy kicsit játszok Ricsivel.
"Szia. Ma játszani fogok Ricsivel. Gonosz vagyok, muhaha:3 Bell xx"
"Szent szar. xx Émii"
Fel nevettem hisz tudtam mire gondol. Nekem soha semmi nem jön össze.. de ez. Ez most össze fog jönni!
Le raktam a telefonom és ki mentem. Be mentem a konyhába ahol anyu szendvicseket csinált.
-Hova hova ilyen kiöltözötten? -kérdezte Anya.
-Nem is vagyok ki öltözve! És egy buliba hívtak meg.. elmehetek?! -kaptam be egy szendvicset.
-Meddig?
-...
-Legkésőbb 1 órára itthon vagy, meg értettük egymást kisasszony?!
Köpni nyelni nem tudtam.
-Me-meddig? -hebegtem.
-1 óráig. De nem akarom hogy olyan részeg legyél hogy az ajtót ne bírd kinyitni. A kulcsot azért tudd bele tenni, vagy is legalább a küszöbön belül aludj. -nevetett fel, én csak a szememet forgattam hisz soha nem ittam le magam annyira hogy ne tudjak haza jönni.
-A barátaid is jöhetnek, de nem akarok hasra esni bennük.
-Köszi Anya! -nyomtam egy puszit az arcára. Szaladtam vissza a szobámba.
Elpakoltam minden fontos dolgot a táskámba mikor kocsi dudálást hallottam. Ki sétáltam az erkélyre és az utcán egy cabrio állt.
-Le jössz bébi? -kiabáltak fel.
A sötétben Ricsi szeme úgy csillogott mint a csillag. Teljesen elmerültem bennük. Tekintetét az enyémbe fúrta.
-Bell gyere már!! -kiabált Noémi.
Észbe kaptam, be sétáltam a szobámba, be zártam az erkély ajtót és felkaptam a táskám. Le szaladtam a lépcsőn.
-Elmentem. Majd jövök. -kiabáltam és becsaptam az ajtót.
Be másztam a kocsiba és mindenkinek adtam egy ölelést. Mikor Ricsihez értem kicsit lejeb hajoltam így a felsőm lejeb csúszott, és belátást nyert a dekoltásomba. Vissza ültem a hátsó ülésre, rá néztem Émire ő csak nevettet hisz tudta miről van szó, én csak kacsintottam. A fiúk elől beszéltek valamit, nem tisztán értettem. Egyszer csak meg álltunk egy bevásárló központnál.
-Nem egy buliba megyünk?
-De. De mi visszük az inni valót.
-Ahan.
-Ti nem jöttök?
-Ja, de..
Segítettek ki szállni, és elindultunk a kosarakhoz.
-Be ülsz bébi? -kérdezte Ricsi.
Nem válaszoltam csak be ültem. Noémi is beült, és így mentünk be.
-Amúgy ki adják? Mármint azt vágom hogy nem narancs levet fogunk vinni..
-Bencének igen. -nevetett fel
El mentünk az alkoholos részhez. Csak úgy pakolták az innivalókat. A Jack Daniel's-t egyből magamhoz vettem, hisz az a kedvencem.
Ricsi fel pattant a végére és úgy mentünk a kasszához. Vissza mentünk a kocsihoz és be pakoltunk.
Nem sokat mentünk, mikor el értünk egy nagy házhoz. Egy lány a 10 centis cipőjében szalad ki fele a házból.
-Hogy esnél orra.. -motyogtam.
-Bell! -gondolom hallotta Noémi is, de ő is nevetett.
-Sziasztoook! Hát eljöttetek?! -pattogott Ricsiéknek.
-Mint ahogy láthatod Evi. -pakoltak.
Evi?! Ki ez? Bella álj már le! Miért vagy ennyire féltékeny? -csitítottam  magam belülről.
Ekkor egy fiú sétált ki.
-Bella? -szólított.
-Balázs? -először nem ismertem fel, de aztán rá jöttem hogy a volt barátom is itt van.
-Örülök hogy újra látlak. -sétált oda hozzám.
-Én is. -mosolyogtam, és ölelésre tártam ki a karom. Még egy ok hogy játszak Ricsivel. Plusz egy pont Bella. Örültem magamban.
-És hogy hogy te itt Evinél? -sétáltunk befele.. el is felejtkeztem a többiekről.
-Öhm.. én csak a fiúkkal jöttem.. és te?
-Ja én.. én Evelin barátja vagyok..
-Áh értem. Sok boldogságot. -mosolyogtam.
-Bella gyere csak egy kicsit! -kiabált Ricsi.
-Bocsi de most megyek. Még találkozunk. 
-Remélem. -kacsintott.
Mi van? Nem az van hogy az Evelinnel jár? De igen. És én nem dőlök be neki megint!
-Tessék? -dőltem a kocsinak.
-Ez ki volt? -sétált elém Ricsi.
-Ő.. ő a volt barátom.. Balázs.
-Áh értem. -nyomott a kocsi oldalának. -De úgy e csak volt?! -csókolgatta a nyakam..
-I-igen.. persze. Ő.. ő Evelinnel jár.. -küszködtem a szavakkal. -Ricsi! -sikítottam fel, mikor kezét a combomon húzta fel és a nyakamtól felfele csókolgatott.
-Shh.. -csókolt meg.
-Gyere menjünk beljebb. -fogta meg a kezem.
Bella! Bella! Ne hagyd hogy elcsábítson! Játsz vele! -ösztönöztem magam.
Beljebb sétáltunk és már alkohollal kínáltak, nem tagadom hogy nem fogattam el.
Új emberekkel ismerkedtem meg. Beszélgettünk.. és csak ittunk és ittunk. Oké, én nem voltam full részeg de azért bennem is volt. Lábam a tánc parkett felé vitt. Éreztem hogy valaki figyel. Hátra néztem és láttam hogy Ricsi a pultnak dőlve figyel. Nem foglalkoztam vele, de tekintete már égetett. Egyszer csak Balázs jött velem szembe. Kaptam az alkalomra és elkezdtem táncolni vele. Még mindig éreztem ahogy figyel Ricsi.
Kb 15-20 perc táncolás után ott hagytam Bencét. Hátra néztem és Ricsi még mindig ott volt. Elindultam egy eldugott helyre. Még egyszer hátra pillantottam és láttam ahogy Ricsi is elindult. Kicsit be vártam, de nem láttam sehol. Hátráltam, és egy falnak ütköztem. Fejemet ide-oda kapkodtam mikor neki nyomott a falnak. 

2013. október 20., vasárnap

Friends ( 10. rész)

Az előző rész csöppet rövid lett:s így még ma hoztam még egyet:)

 -Minden rendben?! -kérdezték szinte egyszerre.. 

Nem válaszoltunk csak felmutattuk össze kulcsolt kezünket. Émi csillogó szemekkel rám nézett. Tudtam mit akar. Meg ráztam a fejem, és mosolyogtam. 
-Pontosan mikor és hova megyünk este?! -sétáltunk haza fele.
-Egy házi buliba .. és 9-re megyek érted.
Bólintottam és már otthon is voltunk. A kapuban adtam neki egy ölelést és egy puszit, hogy tudja még mindig nem nyugodtam meg.
-Csak ennyit kapok?
 -I-igen.. -tagadtam meg magamtól is..
-Hát oké. -puszilt hajamba.
Besétáltam a házba és gyorsan az ablakhoz rohantam. Pillantása az ablakhoz ért és kacsintott egyet, majd elindult és valamit még babrált a telefonjával. Ekkor jött egy üzenet.
"Nem ér leskelődni:$"
Meg forgattam a szemeimet, és indultam volna a szobámba mikor nevelő apám elém állt.
-Mit akarsz?
-Nem akarom még egyszer meglátni itt a gettós barátaidat!
-Nem gettósak, és akkor jönnek ide mikor ÉN akarom -hangsúlyoztam az Én szót- És meg nyugtatlak hogy jövő héten még többen jönnek. -mosolyogtam és indultam volna fel, de meg fogta a csuklómat és vissza rántott.
-Azt próbáld meg! Úgy ki vágom őket hogy a föld nem éri lábukat! -szorította még jobban a csuklóm.
-Anyu!! -kiáltottam ki.
-Mit csinálsz te semmire kellő?! -emelte már a kezét.
-Ádám, mit csinálsz? -rohant oda Anyu, egyből el is engedte a kezem.
-Azt amit mindig is szokott. -simogattam a kezem és rohantam fel a szobámba.
Be csaptam az ajtót és a földre rogytam sírva. Pár perc múlva fel álltam bekapcsoltam egy zenét és rá feküdtem az ágyamra, gondolkodni. Gondolkodásomat kopogás zavarta meg.
-Bella.. én vagyok az Ádám.
-Be ne gyere!
Szemet hányva válaszomra be rontott. Azonnal fel pattantam hogy kikerüljem de nem ment. El kapta ugyan azt a csuklómat. Erősebben szorította. Eddig is fájt, de most már biztos hogy meg fog látszódni. Kiszabadultam szorításából és az erkélyre rohantam. Nem a korlátnak csapódtam neki ha nem valakihez. Gyorsan hátra fordultam és Bence tartott meg.
-Bence?!
-Szia, Bella. -nevetett ahogy tartott.
-Már megint itt vannak? -dühöngött és fogta volna meg megint a csuklóm.
-Hé hé hadja Bellát! -lépett közbe Bence.
Össze szorítottam a szemem hogy mi fog történni.
-Ádám gyere csak egy kicsit! -kiáltott fel Anyu
Lassan nyitottam ki a szemem és fújtam ki a levegőt.
-Ma este sehova nem mész! -kiabált még ment ki.
Kezemet a szemem elé tettem hogy ne lássa Bence ahogy sírok..
-Bella mi van a kezeddel? -fogta meg óvatosan.
-Se-semmi.. sa-sajnálom.. Bence.. -dadogtam..
-Ne sajnáld hogy a nevelő apád egy tapló, de mi van a kezeddel? Ő csinálta?
-I-igen.. -szipogtam..
-Na gyere ide Bell. -nyújtotta karját.

-És amúgy mi járatban itt? -kérdeztem befele sétálva..
-Hát csak gondoltam le nézek a buli előtt.. beszélgetni..
-Uh tényleg a buli.. lehet hogy nem megyek..
-Mi mi? Gyere el kérlek! Ha nem is az én kedvemért legalább a Ricsiért..
-Ricsiért mi?! Mint ha érdekelném.. -sétáltam a szekrényemhez..
-Miért?! Minden rendben?
-Nem.. semmi nincs rendben! -fordultam az ágyra és az arcomat egy párnába temettem..
-Barbi a baj?
-Ki az a Barbi?
-Az a szőke..
-Igen.. -temettem megint az arcomat a párnákba.
-Bell.. te.. félté..
-Igen!! -nyöszögtem a párnába..
-De aranyos! -nevetett fel.
-Bence.. -dünnyögtem.
-Gyere ide baba. -nyújtotta karját..
Oda hajoltam és szorosan magához ölelt..
-Bence.. ha megyek.. akkor tényleg készülődnöm kéne.. meg te is jössz nem?
-Ja de.. akkor megyek. Hello bébi. -nyomott egy puszit az arcomra és ki ment.
Elő vettem egy ruhát.. ami úgy ahogy jó lesz egy buliba. Cipőnek egy piros Vanst vettem fel.


Mikor rezgett a telefonom..

Jealousy ( 9. rész)

Sziasztok:)
Ezentúl 2 naponta fogom hozni a részeket.
Komizni még mindig ér;)

-Nem lesz baj Bella, nyugi. -nyugtattak. Kicsit sem voltam nyugodt legszívesebben elküldtem volna a francba azt a kis.. Bella nyugi! Nyugi! biztattam önmagam.. lefele néztem de felvettem pillantásom és amit láttam nagyon nem tetszett..

Mi van?! Most ez komolyan velem történik? Nem hiszem el. Csak néztem őket és könnyek gyűltek a szemembe. Miért csinálja?! Nem tudtam vissza tartani elkezdtem zokogni, ahogy néztem hogy rá mászik az a bige Ricsire. Ki ez? és mit akar Ricsitől? 
-Sok barátnője volt Ricsinek? -hebegtem.. 
-I-igen.. -mondta bizonytalanul Bence.. 
Nem bírtam tovább.. fel pattantam és közelebb mentem.. 
-Bella..! -hallottam Noémi hangját.. Nem figyeltem rá. Közelebb mentem. Nem szóltam csak halkan potyogtattam a könnyeimet. 

*Ricsi szemszöge* 

Úgy tapadt rám mint egy pióca.. nem tudtam eltolni magamtól.. 
-Szállj már le rólam!-löktem el magamtól.. 
-De.. hisz azt hittem hogy.. hogy te is akarod.. 
-Hát akkor rosszul hitted!-toltam arrébb.. akkor vettem eszre hogy Bella nézett minket. Nem szolt csak sírt. -Bella.. én.. én.. -dadogtam.. Nem szólt csak elviharzott.. 
-Bébi!-kiabáltam utána de hiába. Észre sem vett. Alacsony létére olyan gyorsan ment ment ahogy csak tudott.. át a parkon, az autók között.. nem figyelt rájuk csak ment egyenesen. A kocsik dudáltak, a nap lemenőben volt. 
-Bella! -már már futottam utána 

*Bella szemszöge*

 Nem érdekelt senki és semmi. Csak mentem előre, nem érdekeltek a kocsik sem. Tempóm akaratom ellenére lassított.. gyorsan beszaladtam egy elhagyatott házhoz.. hatra pillantottam de mar Ricsi nem volt mögöttem. Valaki megfogta a csuklom magához rántott. 
-Komolyan ilyen hülye vagy, hogy berohansz ide úgy hogy bárki elkaphatna?! 
-Minek jöttel utánam? Ott van az a szőke bige.. -ellenkeztem
 -Nem csókoltam meg. Ő csókolt meg. De téged barmikor megcsókolnálak. 
Könnyes szemeimmel rá néztem és csak őt akartam.
-Csókolj meg. -suttogtam Eleget tett kérésemnek és ajkat az enyémekre tapasztotta. 
A tied vagyok.-suttogta-Tied vagyok ha meg tartasz.
 Az előtt soha senki nem mondott meg ilyet nekem. Hisz nem is volt előtte kapcsolatom. Számtól lefelé kezdett el csókolgatni.. 
-Ricsi.. -ziháltam.. 
Meg fogta a kezemet és elindultunk ki felé.
 -Eljössz ma velem egy buliba? 
-Igen.
 Nyomott egy puszit az arcomra és vissza indultunk a park felé. 

**
 -Minden rendben?! -kérdezték szinte egyszerre..

2013. október 17., csütörtök

Take it easy! ( 8. rész)

Sziasztok. 
Megkaptam az első kommentem*-* aminek nagyon de nagyon örülök:$ 
Ha valaki még olvassa és tud az komizzon nagyon meg köszönném♥ 
Próbáltam a blog kinézetén javítani.. nem sok sikerrel:/ ezt nézzétek el nekem.. első blogom, meg próbálok majd valami normális fejlécet be tenni..

-Szerintem is. Az egyik legjobb tanítványom.. de össze vesztem vele mikor elment a pánikba.. tudod a sztorit?
-Nem igazán..
-Akkor elmondom.. -mosolygott..


-Ott kezdődött hogy Bella csak azért jött boxolni mert gondok voltak a múltjával.. düh rohamai vannak. Nincs önkontrolja. Nem tud uralkodni magán.. eddig senki nem tudta le állítani mikor düh rohama van..
Először csak edzeni járt, de az alapokat hamar meg tanulta.. minden nap meg csinálta amit kértem tőle. Először nem engedtem ringbe csak gyakorlatokat engedtem neki.. de nem tartott sokáig a türelme.. így be kellet engednem a ringebe.. nagyon féltettem hisz olyan mint egy váza.. de amint meg szólalt az első menetet jelző csengő Bella meg változott.. kizárta a külvilágot és csak ellenfelére koncentrált.. nem hallgatott senkire. Minden vele egy súlyba lévőt ki ütött.. nem engedtem tovább a ringben tartózkodni.. Veszélyes volt. Ki ütötte az összes vele egy súlyban lévőt. -nyeltem egyet utolsó két mondatán.. -
- De hisz nem látszik annak..
-Ez amúgy nagyon jó, hisz meg téveszti az ellenfelét.. azt hiszi az ellenfél hogy biztos hamar ki üti majd.. de nem. Ő volt a legjobb sok fiút is leelőzött.
A pánik övezetbe úgy került hogy innen páran elmentünk.. és ő is jött. Meg nézett pár meccset és azt mondta hogy ő is kiakarja próbálni.. mondtuk neki hogy ez nem jó ötlet hisz csak 15 éves volt, ő azt mondta hogy jó meg értette.. elmentünk inni de Bella nem jött velünk. Ekkor hallottuk meg hogy őt szólítják a ketrecbe meg egy vele egy súlyba lévő nőt de látszott Bellán hogy megbánta hogy jelentkezett.. oda rohantunk és próbáltuk kérlelni a bírót hogy engedje ki Bellát de nem tágított. Így csak az maradt hogy szurkoljunk neki nehogy ki üssék őt.. ő állt nyerésre de azért ő is kapott párat.. de a végén káó-val ki ütötte az ellenfelét. Nagyon durva volt oda bent. Nem olyan mint most.. de egy héttel később elszökött otthonról és nekünk se szólt hogy elmegy a pánikba.. így nem tudtam felmérni hogy milyen állapotba van. Kis híján meg verték. Elvesztette az eszméletét, kórházba kellet vinni.. de nem adta fel.. tudom hogy ott van benne hogy bármikor egy szó nélkül elmenne..
-Értem. Köszönöm hogy elmondta.
-Nagyon szívesen. -mosolygott..
Ekkor Bella is ki ért nagy mosoly volt a száján.. mikor oda ért meg köszönte hogy meg vártam, és nyomott egy puszit az arcomra. Elindultunk hozzá. Az úton beszélgettünk egy kicsit..
-Mivel kezeled a düh rohamaidat?
-Semmivel.
-És ki segít benne vagy valami.. nem akadályoz meg benne senki?
-Nem. Senki nem tudott még segíteni rajta..
-Talán én tudok.. -túl gyorsan csúsztak ki a számon a szavak.. csak utána gondoltam végig amit mondtam..

*Bella szemszöge*

Nem válaszoltam csak meg csókoltam. Egy szenvedélyes csókolózásba kezdtünk.. levegő hiányban el engedtük egymást. Ekkor fel kapott a vállára és mint egy zsákot úgy kezdett el cipelni..
-Hé, tegyél le!! -nevettem
-Biztos hogy nem. -nevetett ő is..
Zsebéből elő kotortam a telefonját és próbáltam fel oldani.. ekkor egy hívás jött Bencétől.
-Bence hív, nem akarsz le tenni?
-Nem, tedd ide a fülemhez.

-Hello Bence.
-Hello. Csak azért hívlak hogy gyertek már a parkba ki Bellával..
-Hé Bella mit csinálsz te ott? -nevetett fel..
-Hé haver, nem vagyok kíváncsi a részletekre.. -nevetett Bence is..  - 10 perc múlva legyet ott.
-Ok. Ott leszünk ne aggódj. -tette le, és vissza adta nekem.
Egyenesen a park felé vettük az irányt. Még mindig a hátán lógtam..
-Nem vagyok nehéz? -nevettem fel..
-Nem. -mosolygott..

 **
-Na végre itt vagytok! Hé de mi van Bellával? Miért nem a saját lábán jött? -kérdezte Bence..
-Hát mert a drága nem akart letenni.. -szóltam közbe hátulról..
-Jól van, na. Tessék. -le vett a válláról de nyomott egy utolsó puszit a szám szélére.
Le ültünk egy padra és beszélgettünk mikor egy ilyen pláza cica szerű lány oda sétált hozzánk..
-Ricsi? Tényleg te vagy az? -rebegtette mű pilláit..
Ricsi nem szólt semmit, de állkapcsa meg feszült, és arcán látszódott a nyugtalanság..
-Úristen el se hiszem hogy te vagy! -folytatta.. -Beszélhetnénk?
Nem válaszolt, csak rám nézett..  egy biztató mosolyt küldtem felé, és fel állt. A szőke bige meg fogta a karját  egy szorosan mellé tapadt..
-Nem lesz baj Bella, nyugi. -nyugtattak. Kicsit sem voltam nyugodt legszívesebben elküldtem volna a francba azt a kis.. Bella nyugi! Nyugi! biztattam önmagam.. lefele néztem de felvettem pillantásom és amit láttam nagyon nem tetszett..



2013. október 15., kedd

Lunch ( 7. rész)

Sziasztok, ma meg is hoztam a következő részt^^ 
Aki olvassa az egy komit írna nekem?!:)*-*


Egyszer csak azt vettem észre hogy valaki vissza húz a kanapéra.. 

Valaki lehúzott a kanapéra, gondolom a kiabálásomra.. maga mellé húzott.
-Shh.. -mondta álmosan..
Nem szóltam semmit csak rá néztem Noémiékre akik össze bújva aludtak.
-Együtt vannak? -kérdeztem őket bámulva..
Ricsi kinyitotta fél szemét rájuk nézett és csak megvonta a vállát.
-Kösz... -motyogta..
Fel álltam és nyújtózkodtam így a pólóm fel csúszott és a hasam kint volt.. egyszer csak egy meleg ajkakat éreztem a hasamon.. fel nevettem mert haja csikizett egy puszit adtam a homlokára de ő tovább folytatta a puszilást..
-Khm.. -szóltak, gyorsan elkaptuk a fejünket a hang irányában Bence és Noémi ébredeztek.. én egy kicsit elpirultam.
Elindultam a fürdőszobába de Noémi jött utánam.
Elkapta a kezem és szembe fordította magát velem csak mélyen a szemembe nézett, én azonnal leolvastam hogy együtt vannak. Meg fogtam másik kezét és körbe körbe ugráltunk és kiáltoztuk hogy igen igen..

**

-És ti? -kérdezte miközben fésülte a hajam..
-Mi nem..
-Szereted?!
-I..igen..
-Bella! Tudom hogy félsz de ő nem olyan! Higgy nekem..
-Jó. De mi van ha ő nem szeret?
-Jaj Bella! Ne parázz már! -mosolygott
-De..
-Nincs de! Majd elmondja ha teszel érte te is.
Megöleltem és vissza mentünk a fiúkhoz már készülődtek elmenni mikor anyu pont ki szólt..
-Kaja idő!
Ekkor ki lépett a konyhából..
-Hova hova fiatalok?! -vonta kérdőre minket..
-Hát mi.. mi csak.. -hebegték a fiúk..
-Csak viccelek! -nevetett fel -Na de gyertek mert kifog hűlni a kaja! -indult vissza a konyhába..
Megfogtam Ricsit és húztam be a konyhába, a többiek is jöttek maguktól..
-Szóval tied a szőke.. -nevetett fel anyu..
-Anyu!! -kiáltottam fel..
-Jól van jól van.. -nevetett még mindig és ki sétált a nappaliba
Ricsi csak fel nevetett és kezét a a combomra tette, kicsit fel ugrottam az érintéstől de aztán rá mosolyogtam.
Néztem azt a halom ételt a konyhába akkor esett le hogy miért van ilyen sok..


-Anyu ugye nem?! -kiabáltam ki
-De igen! -kiabált vissza
Kezem ökölbe feszült, fel álltam és a falba ütöttem egyet..
-Hurrá -motyogtam..
-Bella nyugi! -csitítottak..
-De..
-Nincs de! -zárta rövidre a "vitát" Noémi..  A fiúk csak értelmetlenül néztek de most nem érdekelt..
Meg ebédeltünk, és pont öleltem meg mindenkit mikor ajtó csapódást hallottunk..
-Mi van itt emberek? Ki fele a házamból! -ordibált..
-Na meg jött a gigoló.. -mondta Noémi.. felnevettem de azonnal lefagyott a mosoly a számon mikor oda lépett Noémihez..
-Mit mondtál? -vonta kérdőre meg fogta csuklóját és kirángatta a házól.. egyből oda ugrottam hogy vegye le róla a kezét..
-Hé hé!! Normális vagy? Velem vannak! -léptem oda..
Rám nézett és adott egy pofont, de akkorát hogy a földre estem. Esélyem sem volt elköszönni a többiektől mert ki rángatta őket..
Fel álltam felszaladtam a lépcsőn felvettem pár ruhát és leszaladtam az alak sorba.. elkezdtem ütni teljes erőmből a zsákot arcomon még mindig meglátszott az ütés nyoma de nem foglalkoztam vele. Egyszer csak megszólalt a telefonom.
-Háló? -szóltam bele..
-Hello Bella! Nem néznél ma át a terembe? Meg nézném milyen állapotba vagy.. -nevetett fel a tanárom..
-De, igen nagy örömmel!
-Akkor 4-re várlak, csáó! -rakta le..
Rá néztem az órámra és már majdnem 4 óra volt úgy hogy gyorsan le tusoltam és indultam az edző terem be.
-Hova hova kislány? -mormogott a kanapéról..
-Oda ahova te nem vagy! -szóltam vissza és becsaptam az ajtót..

*Ricsi szemszöge*

Gondolom Bella nevelő apukája lehetett az aki kiüldözött minket a házból..
Úgy döntöttem hogy délután lemegyek hozzá.. el is mentem de azt mondták hogy elment edzeni gyorsan elkértem az utca számot és oda siettem..
Be léptem de nem láttam semmit így beljebb mentem a hangok irányában meg láttam Bellát aki épp a ringben edz az edzőjével nem akartam zavarni így oda mentem a falhoz és néztem őt.. egyszer csak egy nagy darab fickó jött oda és meg kérdezte:
-Hát te kit keresel?
-Bellát..
-Nagyot?
-Igen..
-Áh értem -vigyorodott el..  - tehetséges az biztos! Láttad már edzeni?
-Igen.
Ekkor egy nő ment be hozzá a ringbe de nem telt sok idő ki ütötte.. és még 2-3 nő be ment de azokat is ki ütötte. Ekkor be ment egy fickó (?!)
-Lány ellen mehet fiú? -csodálkoztam..
-Hát, ami azt illeti nem.. de ide nem jár olyan sok lány vagy nő mint ahogy azt látod, és Bella ki is üti egyből őket így nem marad más..
-De ez így nem veszélyes?
-Neki nem.
-Ezt hogy érted?
-Hallottál már a pánik övezetről?
-Igen.. és azt is hogy Bella volt ott és nem lett jó vége..
-Hát az nem egészen így volt..
-Miért te tudod?
-Igen.
-Akkor elmondod?
-Egyszer Bella eljött edzeni és páran mentek a pánikba és ő is mondta hogy jönne hát elvittük magunkkal hadd nézelődjön.. azt mondta hogy meg tetszett neki és hogy ki akarja próbálni.. mi mondtuk neki hogy ez nem jó ötlet.. ő azt mondta hogy jó.. elmentünk inni valamit és csak azt hallottuk hogy Bella nevét mondják meg valami nőét.. gyorsan oda siettünk és láttuk hogy Bella ment van a ketrecben.. de nem tudtunk mit csinálni mert elkezdődött.. kapott pár ütést de ő állt nyerésre és káóval ki ütötte a nőt.
-És ebben mi volt olyan veszélyes?
-Hát csak annyi hogy 1 hét múlva elment szó nélkül és akkor ki ütötték és majd nem ronggyá verték.. csak ennyi..
-De miért nem szólt?
-Mert nem tudom. Kérdezd meg tőle.
Rá hagytam mert pont észre vett Bella és közeledett hozzám, meg öleltem de azt mondta hogy elmegy lezuhanyozni.. így meg vártam, és beszéltem egy kicsit az edzőével..

-Hello, Bella edzője Attila.
-Hello, Ricsi Bella barátja..
-Áh értem. Örvendek, és szerinted milyen Bella?
-Jó. Nagyon jó.
-Szerintem is. Az egyik legjobb tanítványom.. de össze vesztem vele mikor elment a pánikba.. tudod a sztorit?
-Nem igazán..
-Akkor elmondom.. -mosolygott..






2013. október 14., hétfő

Self-control ( 6. rész)

 Sziasztok:)
Most vettem csak észre hogy van egy feliratkozóm*-*  és ennek nagyon nagyon örülök♥
És hoztam a következő részt is:)

Felemelte a fejemet hogy egyenesen a szemembe nézhessen.. és..

Megcsókolt. Csókja szenvedélyes és érzéki volt. Azonnal viszonoztam is. Levegő hiányban elengedtük egymást.
-Nem jársz tanárhoz?
-Nem mindig..
-Ezt hogy érted? -kérdezte értetlenül..
-Mikor haza engedtek a kórházból.. -megálltam és lenéztem a földre.. -azután iratkoztam be egy tanárhoz, de karácsonyra kaptam egy box zsákot és csak néha járok be edzeni.. általában versenyek előtt hív..
-És, miért voltál kórházba?

*Ricsi szemszöge*

Állkapcsa meg feszült és kezét ökölbe szorította ahogy fel tettem neki a kérdést..
-Bella.. -fel nézett rám.. láttam szemszínén hogy elváltozott..
Nem szólt vissza sétált a box zsákhoz és ütött belé kettőt..
-Egyszer elszöktem itthonról.. össze vesztem mindenkivel.. -ütött még egyet.. és este elakartam menni sétálni.. egy sikátorba húztak.. ketten voltak.. -hangja elcsuklott, nem mert rám nézni.. - és.. és lefogtak.. esélyem sem volt védekezni ellenük.. -könnyek potyogtak a szeméből.. engem is nagyon megérintett amit eddig mondott.. - az egyik lefogott, leragasztotta a számat.. a másik.. pedig.. -elsírta magát.. az én szemembe is megjelent egy könny csepp..
-Elvették.. 
-Shh.. mentem oda hozzá..
Nem szólt csak oda dőlt a mellkasomra és sírt.. adtam a homlokára egy puszit és letöröltem a könnyeit..

**

-Végeztél? -kérdeztem..
-Hány óra?
-Három negyed 2..
-Akkor még -nevetett fel.. ezt olyan aranyosan csinálja és így mindig mosolyt csal az arcomra..

Oda sétált a zsákhoz és be mérte hogy hova üssön.. végig néztem hogy edz.. nem mondom kicsit se volt megnyugtató mikor az egész szobát a csattanás terítette be.. elképzeltem milyen lehet ha nincs a box zsák.. a hideg kirázott mikor bele gondoltam hogy ezt hányan tudják.. és hányan bele kötnek.. azon gondolkodtam hogy van-e .önkontrolja..
-Van önkontrolod? - csúsztak ki a számon a szavak..
-Nincs. -zihált..
-Hányan tudják hogy boxolsz?
Pár másodperc múlva válaszolt csak..
-5-en..
-Mit csinálsz akkor mikor piszkálnak? Nekik mész?
-Igen. -válasza kicsit megijesztett..
-Uhh..
-El ne hidd már! -nevetett fel..
-Akkor? -kérdeztem én is egy kicsit nevetve..
-Hát attól függ mit mondd vagy mit csinál..
-Vagyis? -kötekedtem..
-Ha sérti a barátaim a családom és rám olyat mondd ami nem igaz.. és meg üt vagy valami.. miért kiakarod próbálni? -ütött egy erőset a zsákba..
-Inkább nem.. -nevettem egy kicsit fel..
-Neked van? -kérdezte ahogy húzta le a kesztyűjét..
-Annyi mint neked..
Elmosolyodott.

*Bella szemszöge*

Ricsi kicsit kérdezősködött de nem zavart.. gyorsan végeztem és felmentünk a többiekhez.. nagyba nézték a tv-ét..
Gyorsan letusoltam és mi is közéjük ültünk. Gyorsan be is aludtunk..

*Másnap*

-Bella.. Bella.. -bökdöstek.. hirtelenjében estem le a kanapéról..
-Mondd ki.. -nyöszögtem..
-Anya, és kik ezek itt.. -az anyu szóra felkaptam a fejem..
-Szia Anya.. öhm Ricsi és Bence.. -dörzsöltem a szemem..
-És mit keresnek itt? -vont kérdőre..
-Hát..
-Csak vicceltem.. nem baj hogy át jöttek a barátaid.. -mosolyodott el..
Ezért szeretem az anyukámat.. más már rég ki verte volna a hisztit de az enyém nem..
Felkeltem ki mentem a konyhába fogtam egy edényt és egy fakanalt és szaladtam vissza a nappaliba..
-JÓ REGGELT FIATALOK! -ordibáltam és körbe kezdtem futni a kanapét..
-Bella mit csinálsz? -kiáltott ki anyu a konyhából..
-OH SEMMIT  CSAK ÉBRESZTEM AZ INGYEN ÉLŐKET! -ordítottam vissza nevetve.. ő csak vissza nevetett
Egyszer csak azt vettem észre hogy valaki vissza húz a kanapéra..


2013. október 11., péntek

Box ( 5. rész)

Sziasztok:3 
Bocsi hogy későn hozom:s de be pótlóm;)
Ui.: Az események nem napról napra történnek.. hetek telnek el:) Úgy hogy ne ijedjetek meg majd a kijelentéseken!

Szépen el helyezkedtem a hátán és meg mozgattam a sarkam és már indultunk is vissza a napaliba.

Noémi és Ricsi már előhozták a társasjátékokat és a kártyákat. Le ugrottam Bence hátáról és egy értelmetlen arcot vettem fel.. 
-Mi  baj Bella? -kérdezte kicsit aggódva Ricsi..
-Semmi, semmi.. -ezt úgy mondtam hogy a földet bámultam.. -csak azon gondolkodtam hogy hogy itt vagytok? -ezt már rá nézve mondtam, de ő csak nagyra nyílt szemekkel és rémült arccal nézett rám.
-Most mi van? Úgy nézel ki mint aki most nézett végig egy gyilkosságot.. -körbe néztem és a többiek is ledermedt arccal néztek rám..
-Hát.. most ölted meg a padlót a tekinteteddel.. -mondta még mindig rémülten..
-Bocsi, na.. -mondtam kicsit nevetve.. de már a többiek is nevettek.. -de akkor miért is jöttetek? 
-Titeket látni?! -mondta Bence kicsit hülyén..
-De ha akarod elmehetünk.. -mondta kicsit csalódottsággal a hangjában Ricsi..
-Nem dehogy! De akkor se értem.. honnan tudtátok hogy hol lakom és hogy itt van Noémi is?
-Még ti romantikáztatok.. addig megbeszéltem Bencével hogy mi lenne ha át jönnének.. -mondta Noémi..
-Ja, értem.. és mit játszunk?
-Nem tudom,.. de de meg van! Társas játék?! -olyan nagy lelkesedéssel mondta Bence, mint a kis gyerekek akik most kapnak egy tábla csokit.. 
Így is lett. De ezt hamar meg untuk így felelsz vagy merszet kezdtünk el játszani..
-Felelsz vagy mersz Bella? -kérdezte Bence..
-Felelek.
-Hány darab kép van magadról a telefonodban?
Gyors elővettem a telefonom és megnéztem hogy hány képem van..
-100.. de ha a közös képeket nézem akkor 140-en.. -nevettem fel..
-Úristen! -kiáltott fel Noémi..
.Még egyet, kérlek! -kérleltek..
-Oké. De felelek.
-Ha mérges vagy vagy ideges akkor mit csinálsz?
-Boxolok.. úristen hány óra? -kérdeztem aggódva..
-Hajnali 1.. miért? -kérdezték a fiúk..
-Uhh.. akkor oké.. még pont időben. Ja semmi csak ilyenkor edzek..
-Minden nap? -kérdezte Ricsi..
-Igen. versenyekre is járok meg minden.. de nyáron nem hiszem hogy fogok.. 
-És ma is fogsz? -kérdezte Noémi..
-Ahan, vagy is kéne.. megyek öltözök is.. 
Felszaladtam a szobába és fel vettem az edzös ruhámat.. 



 Gyorsan le szaladtam fel vettem egy törölközőt és le szaladtam az alak sorba.. 
Még anyáéktől kaptam karácsonyra a bokszzsákot, miután ki engedtek a kórházból be iratkoztam egy oktatóhoz és ott kezdtem az alapokat. Azóta itthon is edzek az oktató csak versenyek miatt hív..
Kicsit be melegítettem és elkezdtem ütni a zsákot.. és elő jöttek megint a régi emlékek.. mikor apa itt hagyott..
Tudjátok milyen érzés az amikor itt hagy titeket az apukátok, Nem nőhetsz úgy fel hogy fel nézz az apukádra.. nem nekem ez nem adatott meg. A sok ígért amit mondott nekem, az mind elszállt szó lett..  fel akartam rá nézni! azt akartam hogy tanítson, mint mást..
Már sírva vertem a zsákot..

*Ricsi szemszöge*

-Tényleg minden nap felkel hajnali 1-kor és le megy edzeni? -hitetlenkedtem..
-Igen! -mondta Noémi..
-De miért csinálja? Történt valami vagy mi?
-Azért csinálja mert szereti, és mert mérges és így juttatja ki magából..
-De miért ideges? Vagy mérges? -értetlenkedett Bence is..
-Mert a szülei elváltak.. 10 éves korában..
-De nem 4 éves volt mikor külön mentek?
-De igen. De aztán próbálkoztak de nem ment.. így mikor 10 éves volt be adták a váló pert.. aztán Bella apukája őt hibáztatta mindenért.. elítélte.. meg minden. Így Bella mindig magára vállal mindent, azt is amit nem kéne..
-Értem..
-Valami baj van! -kiáltott fel..
-Mi? -lepődtem meg..
-Bella..
-Miért?
-Mert most nagyon durván püföli a zsákot.. sokat vagyok itt és tudom mikor higgadt és mikor nem .. és most nagyon nem az.. ha nem állítja le valaki akkor elmegy a pánik övezetbe..
-A hova?
-A pánik övezetbe.. az egy olyan hely ahova ilyen kemény kigyúrt nők járnak.. és volt ott egyszer azt hiszem.. és nem lett jó vége..
-Mi az hogy nem lett jó vége? Mi történt?
-Majd nem olyan mint egy boksz meccs.. meg mint egy ketrec harc.. és ott bármit szabad.. egyszer elment és szó szerint szét verette magát.. lehet hogy ez egy kicsit fura hogy lány de akkor is olyan ideges volt hogy már senki nem tudott neki segíteni.. magába zárkózott és egész nap csak a zsákot verte este pedig elment a pánik övezetbe..
-Na jó én ezt nem hallgatom tovább.. -álltam fel.. már hallottam hogy Bella tényleg nagyon ideges és nagyon bokszol.. gyorsan le szaladtam..
-Bella minden rendben?
-Nem nincs.. nincs semmi rendben! -ordította el magát miközben lassított a tempóján..
-Nyugi.. shh.. -lefogtam és magamhoz öleltem.. egyből elkezdet sírni de nem foglalkoztam vele.. csak simogattam a hátát..

*Bella szemszöge*

Nagyon jól esett hogy Ricsi le jött.. meg fordult a fejembe hogy el megyek a pánik övezete.. nem tudom hogy olyankor mi vezérel csak azt tudom hogy ki akarom magam ereszteni.. de ezeket az emlékeket senki és semmi nem tudja velem elfelejteni..
-Köszönöm..
-Mit köszönsz?
-Hogy lejöttél.. mert ha egy kicsit később jössz vagy le se jössz megyek a pánikba..
-Szó sem lehet róla hogy te oda menj! Felejtsd el azt a helyet.
-De..
Felemelte a fejemet hogy egyenesen a szemembe nézhessen.. és..


 

2013. október 5., szombat

Kiss ( 4. rész)

  Meg hoztam a következő részt:)

Úgy mentem ki az ajtón mint Zrinyi.. és futottam le a lépcsőn, az ajtó nyílt.. de nem foglalkoztam vele és én gyorsan hátra fordultam hogy jön e Noémi de ekkor valami puhás keménységet éreztem..

-Auu!! -Mondta nevetve.
 -Úristen bocsi!!-esedeztem.
 -Ennél jobb fogadtatást  el se tudtam képzelni.. és megcsókolt.. én is vissza csókoltam egyből.  Egy puszit nyomott a szám szélére és fel húzott.. Noémi a lépcső végén támaszkodott a korlátnak és úgy nézett minket, ő csak halványan mosolygott de Bence az ajtóban figyelt minket és majdnem el röhögte magöt.. Ahogy fel álltam rá néztem Bencére és oda vágtam a fejhez: 
-Hogy te mekkora tapló vagy!-.- -és elindultam a konyhába. 
-Bella! Bella ne csináld mar..! -ordította utánam..  
-Menj már utána.. -halottam Noémi hangját suttogva.. Gyorsan elkezdtem egy poharat keresni és mikor nyúltam felfelé akkor azt éreztem hogy valaki a derekam köré kulcsolja a kezet és a fülembe suttogja: -Haragszol? 
-Igen.. 
-Ne haragudj már.. 
-De..     ahj..   miért vagy ilyen aranyos.. ekkor már szembe fordultam vele és elő vette a boci szemeit aminek nem tudtam ellen állni.. 
-Ezt már szeretem:) -és egy puszit nyomott a fejemre én meg meg öleltem. 
Indult volna ki de én vissza hívtam.. 
-Azt hiszed ezzel el van intézve?! -Mondtam komolyan, de nem kellet sok hogy el ne röhögjem magam.. -Miért, nem?! -kérdezte értetlenül, de tudtad vagy sejtette hogy mit akarok.. 
-Nem. -mondtam egy halk nevetéssel. 
-Mit tervezel abban a csinos kis buksidban? -huzogatta szemöldökét. és perverzen mosolygott. 
-Gyere ide. 
-Minek?! -mondta nevetve.
 -Gyere már te állat! -mondtam én is nevetve.
 -Igen is főnök asszony! -és kezét a homlokával egy szintbe helyezte. És mar ugrott is oda. Én fel álltam egy székre és oda húztam magam elé. Egy lendülettel fel ugrottam a hátára.. 
-Na de Bella! -kiáltott nevetve.. 
-Na de Bence! -vágtam én is vissza..
Szépen el helyezkedtem a hátán és meg mozgattam a sarkam és már indultunk is vissza a napaliba.

Pár kép Belláék házáról:)

                                                               A házuk kintről nézve.
                                                     



A nappali.
                                                      

                                                                         A konyha.






                                                                     A fürdőszoba.




                                                                       Bella szobája.








2013. október 3., csütörtök

Posts ( 3. rész)

 Remélem nem baj hogy egy kicsit fel gyorsultak az események:) Bocsi hogy egy kicsit rövid lett:s

 Oda tettem elé a képernyőt és ő is elkezdett sikítozni, le tette a tányért és elkezdtünk körbe körbe ugrálni..
Megy nyitottam mikor le nyugodtunk és ez állt benne.. 


Noémi vissza ment enni én pedig magamra zártam az ajtót és leültem  a kád szélere. Izgatott voltam hogy mit írt Ricsi és ezzel egyetemben örültem is neki így vigyorgó fejjel nyitottam meg az üzenetet.
“Sziia. Remélem nem vetted rá mászásnak a csókot.. és nem baj hogy meg nem csókolóztál:) meg tisztelő hogy én lehettem az első:33 :$“ -állt az üzenetben amit 20:05kor küldött.. Rá néztem az órára és mar 21:26volt kicsit későn vettem eszre.. 
“Sziia:) nem:D ami késik az nem múlik:33 és nem is találhattam volna jobbat:$“ -írtam vissza. 
“Azt hittem hogy mar vissza se írsz:s amúgy mit csinálsz?!:3 
“Mindenkinek vissza írok de neked főleg:3:$ 
dönts el te:3 te?:)“
 “Grr:$ huha*-* 
“Huha:$“
“El vagy, látom:D“ 
“Én nagyon:3 :D“
 “Hány ♥ küldjek?:D több mint 100-at lájkotal:$“
 “Olyan aranyos vagy hogy nem tudtam meg állni:s:$“
 “Bella elég:D<3“
 “Jó oké:3“
 “Tudsz táncolni?:)“
 “Nem hívnám annak:D miért?:)“
 “Csak mert van egy tánc termünk és meg akartam kérdezni hogy nem jönnél e el?!“ 
“Csak akkor ha te ott leszel:$“
 “Ezt meg beszéltük;)“
 -Bella nem akarsz ki jönni?! -majdnem bele fulladtam a vízbe annyira meg ijedtem.. Mar pont nyitottam volna az ajtót mikor Noémi megszólalt ilyen fűrészes hangon hogy:
 -Játszunk?! 
Gyorsan fel kaptam magamra a pizsamámat, és ki mentem a fürdőszobából.
-NEM! -kiáltottam, és rá borítottam az ágyra.
-DE! - továbbra is fűrészes hangon. Fel pattantam az ágyról és futottam az ajtóhoz.. 
-Hova mész kislány? 
-Hagyd mar abba! A falra mászok tőle!!!!!
-Soha! -és egy gonosz kacagást rakott a végére.. Úgy mentem ki az ajtón mint Zrinyi.. és futottam le a lépcsőn, az ajtó nyílt.. de nem foglalkoztam vele és én gyorsan hátra fordultam hogy jön e Noémi de ekkorra estem valamire.

2013. szeptember 29., vasárnap

First kiss ( 2. rész)

Itt a második rész:)

Mi meg Noémivel sétáltunk haza. Nem feszegettem hogy miért volt feszült Ricsi jelenlétében.. csak kicsit beszélgettünk, ő lefordult a házukhoz  én pedig mentem haza fele, mikor halottam a bicikli kerék gördülését..

Hát az én fülem se valami jó, mert nem bicikli jött mögöttem hanem Noémi gördeszkával. Csak akkor jutott eszembe hogy ma nálunk alszik mert anyuék nincsenek otthon.  Tudtam hogy jön de arra nem hogy egy bácsi is, rám köszönt én meg megijedtem, és így a mellém jövő Noémire borultam. Így a gödörparton végeztük. Pont ekkor jött Ricsi és Bence. Meg kérdezték hogy mit csinálunk a gödörparton. 1-2 percig nem tudtunk válaszolni mert röhögtünk a hülyeségemen.. Én egyszer csak megszólaltam nagy röhögésemben:
-Jönni nekem egy bácsi..-és most nem érdekelt hogy ott vannak a fiúk elkezdtem röhögni.
Noémi még jobban röhögött az előbbi  értelmetlen mondatomon, csak annyit bírt mondani hogy -Napi Bella! -És nevetett tovább. Ezt lepacsiztuk, de még mindig a gödör parton ültünk, a fiúk még mindig értelmetlenül néztek ránk és aztán egymásra néztek egy "Ezeknek mi bajuk van?" -fejjel.
Felálltunk és elkezdtünk haza fele sétálni és elmondtuk nekik hogy mi történt.
-Na szóval mi történt, pontosan?-kérdezték a fiúk.
-Csak annyi történt hogy én sétáltam haza fele és pont jött egy bácsi és rám köszönt én meg megijedtem és rá estem Noémire aki mellettem jött gördeszkával..
-Ti gördeszkáztok? -kérdezte Bence.
-Igen, és én még bmx-ezek.. -mondtam, mosolyogva.
-Én csak deszkázok.-szólt hozzá Noémi.
-És akkor nem lenne e kedvetek ki jönni délután? -Kérdezte Ricsi.
Noémivel egymásra néztünk, és kacsintottunk aztán pedig lepacsiztuk..de igent mondtunk.
Haza mentünk, lepakoltunk és leültünk tv-t nézni, ezt az elfoglaltságot nem sokára meguntuk és úgy döntöttünk hogy csinálunk pár képet.

 Miután be fejeztük a kép készítést megnéztük hogy hány óra, és elkezdtünk  készülődni a fiúkhoz.. pont fél 5 volt hogy elkészültünk. Míg öltöztünk meg kérdeztem hogy miért viselkedett olyan furán a suliba mikor meg látta Ricsit. Rám nézett, elmosolyodott, és megfogta a kezem és lehúzott maga mellé az ágyra.
-Figyelj Bella. Én Ricsivel kb fél éve jártam, de aztán szakítottunk mert azt mondta hogy van egy lány aki tetszik neki.. aztán pár nap múlva ki hívott hogy el mondja hogy ki az.. és akkor mondta hogy tetszik neki..
-KI? - kérdeztem rá egyből.
-Te.. -válaszolta alig hallhatóan.
-Mi? Mikor? Hogy? Kivel? -hitetlenkedtem.
-Azt mondta hogy látott egy közös képet rólunk és akkor megtetszettél neki, facebookon bekövetett és askon is. De nem akarta hogy észre vedd.. -magyarázta tovább
-Értem.. -sokkolódtam le.
-És.. neked..? -kérdezett rá.
-Hát, nekem is bejön meg helyes meg minden de még nem tudom.. -feleltem félénken.
-Értem. -mosolygott.
-Szerintem menjünk mert már várnak minket.
Elindultunk de az utca közepén jutott eszünk be hogy otthon hagytam a biciklimet.

Mikor oda értünk akkor Noémi rá pillantott Ricsire és egy perverz mosolyt küldött felé, én csak megforgattam a szemeim, a fiúk meg csak halkan kuncogtak. Sokat hülyéskedtünk és egyszer csak Ricsi küldött egy smst hogy:
"5 perc múlva gyere a fő útra. xx Ricsi"
Nem válaszoltam rá csak eltettem a telefonom, mikor ő is eltette azt mondta hogy kerül egyet.
Mikor úgy gondoltam hogy eltelt az 5 perc elmentem oda ahova kért. Megálltam és ő is ott volt előttem, arcával közelített mikor már majdnem össze ért az orrunk megszólaltam:
-Ricsi! Én.. még..
Választ nem adva óvatosan megcsókolt. Kicsit szégyelltem magam hogy 15 évesen még nem csókolóztam de ami késik az nem múlik.
Mikor szét váltak ajkaink én vissza húztam és meg csókoltam.
Nem szóltunk egy szót sem csak szépen vissza mentünk.
-Hát ti merre voltatok? -húzogatta szemöldökét Bence.
-Útközben össze futottunk. -zártam rövidre a témát.
-Ahan, persze.-mondta nevetve Noémi.
Ezt szépen lepacsizták Bencével, mi Ricsivel csak a szemünket forgattuk..
Még beszélgettünk egy kicsit, majd haza indultunk. Útközben Noémi mutatott valamit a telefonján Bencének, de nekünk nem mutatta meg. Mikor haza értünk gyorsan fel léptem fb-re és ez a kép fogadott ezzel az írással:

                                         A kis szerelmesek:$♥ -Richárd Szalay, Nagy Izabella

                                                              Ez 50 embernek tetszik
                                                    További 5 hozzászólás megtekintése
 
Anyád! -mondam magamban.
Le ordítottam Noéminek.
-CZINEGE NOÉMI, MOST AZONNAL GYERE FEL!
-Nem akarok meghalni!
-Ha feljössz talán nem fogsz.
Hallottam ahogy trappol felfele, fogtam egy párnát és mikor nyílt az ajtó rá vágtam a párnát.
-Bella!
-Tessék? -kérdeztem ártatlanul.
-Mit akarsz? -kérdezte durcásan.
Rá mutattam a képernyőre ahol a képünk volt Ricsivel.
-Az mi az? Kérdeztem.
-Öhm.. egy kép?! -tette a hülyét
-Gyere ide te. -nevettem fel.
Bele ugrottam a nyakába és csak öleltem és öleltem.
-Szóval nem haragszol? -kérdezte végül.
-Nem! -nevettem még mindig.

Hülyéskedtünk még, aztán be mentem a fürdő szobába, 2 perc múlva jött egy üzenet.
Mikor ránéztem a képernyőre fel kiáltottam.
-NOÉMI!!!!! ÁHHH NOÉMI!!!!!!!
-Mi van mi van?? -Mondta tele szájjal..
Oda tettem elé a képernyőt és ő is elkezdett sikítozni, le tette a tányért és elkezdtünk körbe körbe ugrálni..
Megy nyitottam mikor le nyugodtunk és ez állt benne..



2013. szeptember 26., csütörtök

Average day ( 1. rész)

Sziasztok:)
Meghoztam az első részt:)
Ha valaki valamit nem ért akkor írjon komit:)

Legédesebb álmomat aludtam mikor megszólalt az ébresztőm.. Még csak reggel 07:00 óra volt de én még aludtam volna. Bekapcsoltam valami zenét, maximum hangerőre vettem és próbáltam ébredezni..

Ki kászálódtam  az ágyból és egyből a szekrényhez mentem hogy valami értelmes ruhát vegyek fel utolsó napra. Egyből a kedvenc ruha darabjaim kerültek a kezem közé. Be mentem a fürdő szobámba hogy  hajat csináljak, s egy kis sminket is löktem magamra.. 
Már 07:30 volt.. még volt időm hisz csak 8-ra kell bemennem.Gyors bekapcsoltam a laptopom és felment faceboora. Gyors írtam Noéminek, hogy 45-kor találkozzunk a buszmegállónál. Nyitottam egy új ablakot és fel mentem ask.fm-re, ahogy beléptem egyből egy ismerős arc jött be.. rámentem az adatlapjára.. és elkezdtem olvasni a válaszait.. kedvesnek tűnt annak ellenére hogy sok lájkja volt.. pont volt egy olyan kérdés hogy "Mikor megy suliba".. erre eszembe jutott hogy megnézzem mit írt Noémi, megnéztem és már léptem is ki. Még annyira volt egy percem hogy meg nézzem mi volt a válasz.. Sajnos nem jár suliba, de azt mondta hogy most el kell menni e..
Émi már ott várt a buszmegállóban. Elindultunk és közben beszélgettünk. Első óránk matek volt.. remek.  Elég fura hogy utolsó nap még óráink vannak, de nem zavart. Laza volt még a tanár is ma.. meg engedte hogy azt csináljunk  amit akarunk, így elkezdünk beszélgetni.. pár perc múlva jött Lili az osztálytársunk.. Noémi mondta hogy szeretne a nyáron sokat bulizni a haverokkal és erre már ki is eszelt egy tervet.. Csak ennyit tudtunk ki szedni belőle, nem tágított. Így elkezdtünk képeket csinálni, de Lili ekkora már el ment. 


 Utolsó órán megszólalt Noémi hogy hozott egy kis ajándékot. Meg nyugodtam mert én már oda adtam az én ajándékom (szemüvegek) Ez nálunk már egy hagyomány hogy utolsó nap mindig adunk egymásnak ajándékot. Elővett egy kis tasakot és én egyből neki estem.
 Mikor megláttam hogy spongyabobos és patrikos pólónk lesz egyből a nyakába ugrottam. A tanár ránk is szolt hogy azért ne ugráljunk..




Kicsengettek én meg egyből ugrottam a padból fogtam a könyveim és mint a szél úgy szaladtam ki. Mem is figyeltem csak kerestem az a termet és emiatt neki is mentem valakinek. Fel se néztem csak annyit tudtam mondani hogy "Bocsi.. nem akartam.. ne haragudj.." Ő is lehajolt és segített felszedni a könyveket, és mikor egymásra néztünk nem hittem a szememnek.. ugyan az a srác volt akivel a héten összefutottam és akit askon láttam.. pár másodpercig néztük egymást de akkor már ki ért Noémi is. Kicsit feszültek voltak.. de nem sokat láttam mert Noémi mögött álltam és csak úgy lesekedtem a fiú után. Miközben beszéltek egyszer csak rám tekintett és egy kicsit elpirultam, és elkaptam a tekintetem. Kicsit felnevetett én meg elmosolyodtam. Noémi is észbe kapott és gyorsan be mutatott egymásnak.
-Ja bocsi. -nevetett föl- Ő itt Bella. Bella ő itt Ricsi.-Mondta Noémi.
-Örülök a találkozásnak. -mosolygott rám.
-Én is. -válaszoltam, mosolyogva.
-Ricsi! Szólhattál volna hogy ilyen szép lányokkal társalogsz:)-szólt egy fiú.
-Lányok ő itt Bence. Bence ő itt Bella és Noémi. -mutatott felénk.
A fiúk elköszöntek és felpattantak a kis bmx biciklire és már ki is mentek a suli pályájáról, mi is felvettük a táskánkat és elindultunk ki fele.
Nem feszegettem hogy miért volt feszült Ricsi jelenlétében, ezért csak kicsit beszélgettünk,  ő lefordult a házukhoz  én pedig mentem haza fele, mikor halottam a bicikli kerék gördülését.