Dinner ( 26. rész)

Sziasztok!(: 

Meg hoztam a következő részt. Kicsit rövid lett.., úgy hogy hamar szeretnék hozni következő részt.. de remélem azért ez a kis rész is tetszik.:) xoxo

-Szeretlek bébi. -csókolt meg. 
 -Annál jobban. -csókoltam vissza. 

*Bella szemszöge*

Otthon gyorsan előpakoltam hogy mi kell a vacsorához, mire anya haza jön szeretnék egy kellemes vacsorát csinálni nekik. Úgy gondoltam hogy egy spagettit csinálok. Nem vagyok valami nagy szakács mester, de ezzel megpróbálkozok. Felraktam a vizet főni, és addig felmentem át öltözni. Igen egy nap sokszor öltözök át. Felszaladtam a szobámba, és ott pedig a szekrényemhez mentem. Egyből kivettem egy nagy szürke pólót és egy fekete harisnyát.Vissza mentem a konyhába és kinyitottam az alsó szekrényt amiből egyenesen kiömlött a hígító. 1 percig csak néztem magam elé, aztán pedig ráeszméltem hogy hozni kéne egy felmosó rongyot.
Gyorsan feltöröltem a csempét, és vissza vittem a felmosó rongyot. Vissza fele úton felettem az egyik cipőmet mert nem akartam elesni a csúszós kövön.
Neki fogtam a spagetti készítésének. Nem olyan könnyű.

*Pár órával később*

Szépen meg terítettem, kitettem pár gyertyát és elhúztam a függönyöket. Mikor kész voltam leültem a kanapéra és írtam Ricsinek.
"Sziia. ♥ Áll még a ma este nálatok?
"Sziaa, cica♥ Persze:) Hányra menjek érted?:)
Most van 6 óra akkor olyan fél hétre. - Gondoltam át magamban.
"Öö.. fél hét?:s"
"Ott leszek.♥"

Vártam párpercet még és már nyílt is az ajtó.
-Hahóó! Megjöttünk! -csengett anya vidám hangja.
-Sziasztok! Sétáltam ki a nappaliból.
-Szia drágám! -ölelt magához anya. - Hiányoztál már nagyon! -hallottam ahogy mosolyog közben, és én szorosan magamhoz öleltem.
- Te is nekem anya! -mosolyodtam el.

-Hát ez? -lepődött meg, mikor belépett a konyhába.
-Hát ez.. ezt én csináltam.. -biccentettem Ádám felé.
-Jajj drágám, nagyon aranyos vagy! De miért csak két tányér van?
-Hát mert csak ketten esztek.. ugyan is én szeretnél elmenni Ricsihez. Estére. Ha persze megengeded.
-Uhh.. hát.. persze. De kicsim kérlek vigyázz magadra! -figyelmeztetett anya.
-Úú köszönöm anya! -csillant fel a szemem. - Persze vigyázok, vagy is vigyázunk.. -kissé kellemetlen volt a helyzet számomra.
-Akkor én most megyek is készülődni.. -slisszoltam ki a konyhából, de a nappalinál Ádámba ütköztem.
-Pszt Bella! - szólított le, mikor kerültem volna ki.
-Hmm? -fordultam vissza.
-Köszönöm.
-Még is mit? -nevettem.
-Mindent. Ezt a vacsorát.. szóval mindent. -mosolygott, és egy ölelésre (!) invitált. Én elfogadtam és megöleltük egymást.
-Én most már tényleg megyek, készülnöm kell. -eresztettem el.
-Persze menj csak kislány! -mosolygott és vissza ment a konyhába anyához.

Mi a fene? Mi történt a régi bunkó, tahó Ádámmal? Hirtelen olyan kedves lett. - Tanakodtam miközben tusoltam. Hamar kész lettem, hisz nem sok időm volt, kiszálltam a tus alól és egyenesen a szekrényemhez mentem. Most gyorsan kivettem egy kapucnis felsőt és egy cicanadrágot, és gyorsan magamra kaptam.
Még volt öt percem 30 előtt, úgy hogy elköszöntem anyuéktól, és fel vettem egy nagyon cuki rózsaszín csizmát.